negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


Szegénység és feszültségérzet a hátrányos helyzetű kistelepüléseken

A TÁRKI Regionális Műhelytanulmányok sorozatának harmadik számaként a hátrányos helyzetű kistelepülések (HHK) lakónak szegénységének okait és értékrendjét vizsgáló elemzés jelent meg. Letölthető itt.
A kutatás során a szegénység öt elemét különböztettük meg: jövedelem-, vagyon-, lakás-minőség-, megélhetés- és szubjektív szegénységet. Ezután az öt szegénységelem együttes előfordulásának esélye alapján kettéválasztottuk a mintát, s elkülönítettük a szegény (a háztartások 21%-a került ebbe a csoportba) és a nem szegény háztartásokat.

A vizsgált öt szegénységelem előfordulásának aránya természetesen eltér a szegények és a nem szegények körében (1. ábra), de az is igaz, hogy a nem szegény háztartások körében is jelen van minden szegénységelem (különösen a hiányos lakáskomfort).

1. ábra A szegénység öt elemének aránya a szegény és a nem szegény háztartástípusban (%)
ábra

A kumulált szegénység létrejöttét legerősebben a roma/cigány származás okozza. Az állattartás erősen, a zöldség/gyümölcs önellátás kisebb mértékben gátolja a szegénység kialakulását, továbbá regionális hatás is kimutatható: a nyugat-dunántúli régióban élők körében kisebb, az észak-magyarországiak esetében nagyobb a szegénnyé válás esélye.

Megvizsgáltuk, hogy az alacsony jövedelem kialakulásában van-e különbség abban, hogy az egyén első- vagy másodsorban tekinti magát romának/cigánynak. Megállapítottuk, hogy a munkaerőpiacon megszerezhető jövedelmet mindkét roma/cigány identitásszerkezet csökkenti, de ennek mértéke sokkal nagyobb a magyar-roma származásúak esetében. A roma/cigány identitásszerkezetnek a szegénységre gyakorolt hatását vizsgálva azt találtuk, hogy e tekintetben a roma/cigány származás mindkét formája komoly hátrányt okoz.

A HHK-en élők az ötféle feszültségforrás közül legerősebben a szegények és gazdagok és a cigányok és nem cigányok közötti feszültséget érzik (2. ábra).

2. ábra: A különböző társadalmi csoportok közti feszültségek, konfliktusok érzete
(átlag, 1 – nagyon kicsi, 5 – nagyon nagy)
ábra

A szegények és gazdagok közötti feszültségérzetet növeli a férfi mivolt, az 50 év alatti kor és a nagyobb népességszámú településen való lakóhely, csökkenti a dél-alföldi és az észak-magyarországi lakóhely, valamint a lakóhely fejlettsége.

A cigányok és nem cigányok közötti feszültségérzetben alig van eltérés a HHK-en élők csoportjai között, de az átlagosnál erősebbnek észleli ezt a magát elsősorban romának, másodsorban magyarnak valló válaszadók csoportja.

Sik Endre (TÁRKI)