negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


Élet a hátrányos helyzetű kistelepüléseken

A TÁRKI Regionális Műhelytanulmányok sorozatának második számaként a hátrányos helyzetű kistelepülések helyzetét vizsgáló elemzés jelent meg. Letölthető itt.
A hátrányos helyzetű kistelepüléseken (HHK) élők gazdasági aktivitása az országos helyzetnél (a Tárki Monitor, 2012-es adatai alapján mérve) rosszabb állapotokat sejtet: alacsonyabb az alkalmazottak és a vállalkozók aránya és magasabb a munkanélküliek, a nyugdíjasok, illetve a gyes/gyed-en lévők aránya (ez utóbbiak 78%-a úgy gondolja, hogy nincs munkahely, ahova vissza tudna menni).

A gazdasági aktivitás a HHK-en élők körében és országosan (%)
ábra

A háztartások egy főre jutó nettó havi jövedelme 55 823 forint, sokkal alacsonyabb, mint a 2012. évi országos érték (83 885 forint).

A HHK-en a megélhetés fontos forrása a mezőgazdasági önellátás: a megkérdezettek több mint harmada (38%) tart valamilyen haszonállatot (zömmel szárnyasféléket), több mint felének (58%) van földje, s közel kétharmaduk (64%) termel zöldséget/gyümölcsöt (negyedük teljesen ellátja magát olyan alapvető zöldségfélékkel, mint a burgonya, a vöröshagyma, a bab és a paprika.

A HHK-en élők lelki állapota a gondok ellenére nem rossz, de viszonylag sokan látják reménytelennek a jövőjüket.

Mennyire tartja magára nézve igaznak a következő állításokat?
(átlag, 1 – egyáltalán nem jellemző, 4 – teljes mértékben jellemző)
ábra

Ezekből az állításokból egy lelkiállapotot mérő változót gyúrtunk össze, és azt találtuk, hogy minél rosszabbnak érzi valaki az egészségi állapotát, annál rosszabb lelkiállapotról számol be. Továbbá az anyagi depriváltság és a vagyontalanság is a lelkiállapot rosszabbodását idézi elő.

Az észak-magyarországi és a dél-dunántúli hátrányos helyzetű kistelepülésekeb élők lelkiállapota rosszabb, mint az ország már területein lévő HHK lakóié. A háztartás méretének és a barátok számának növekedése jótékony hatással van a lelkiállapotra, viszont az egyedülálló családi állapot és a gyerekszám növekedése rontja azt.

A nők közérzete rosszabb mint a férfiaké, ami talán annak tudható be, hogy a munkahelyi feladatok mellett a gyermeknevelés és gyakran az idősebb családtagok gondozása is a nők feladata, ezért a mindennapi életben a nőkre nagyobb terhek hárulnak, mint a férfiakra.).

S végül: a gyakoribb alkoholfogyasztás rosszabb lelkiállapottal jár.

Gregor Anikó (ELTE TáTK) – Sik Endre (TÁRKI)