negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


Némi muníció a választói viselkedésen való gondolkodáshoz

A Fidesz-KDNP-vel szimpatizálók aránya kisebb a szavazási hajlandóságot (még?) nem mutató csoportokban, továbbá a lakáshitellel sújtottak, a lakótelepiek és a nélkülözők körében – derül ki a TÁRKI 2012. november és 2013. október között végzett adatfelvételeinek elemzéséből.

Gyakran megfogalmazódó kérdés: a szavazási szándék erősítésével a jelenlegi ellenzék csökkentheti-e hátrányát, másként a nem szavazók között nagyobb-e a tartaléka az ellenzéknek, mint a kormánypárt(ok)nak?

Kezdjük azokkal, akikben (még?) nem alakult ki szimpátia egy párt iránt sem (a jelenlegi pártkínálat alapján), vagy van pártszimpátiájuk, de titkolják azt. E csoportok szétválasztása külön kutatást igényelne, de együttes arányuk összefüggését a szavazási hajlandósággal be tudjuk mutatni: míg azok között, akik biztosan vagy valószínűleg elmennének szavazni (ez a teljes minta 46 és 22%-a) 30% és 34% azok aránya, akiknek nem ismerjük pártszimpátiáját, addig a valószínűleg vagy biztosan nem szavazók, illetve az ebben még bizonytalanok (ezek aránya rendre 7%, 19% és 6%) körében a pártszimpátiát nem mutatók aránya sokkal magasabb (rendre 63%, 83% és 88%).

Ha most csak azokra koncentrálunk, akiknek ismerjük a pártszimpátiáját, akkor azt találjuk, hogy a Fidesz-KDNP előnye a választáson biztosan vagy valószínűleg részt venni szándékozók két csoportjában (ebben a körben a két csoport aránya 59% és 28%) sokkal nagyobb, mint abban a három csoportban, akik szavazni valószínűleg vagy biztosan nem szándékoznak, illetve bizonytalanok ebben ( e három csoport együttes aránya 13%). Az is látható, hogy ennek nagyobb mértékben a Jobbik és az LMP, kisebb mértékben az MSZP és az Együtt-PM a kedvezményezettje. (1. ábra)

1. ábra: A pártszimpátia alakulása a szavazáson való részvétel szándéka szerint (a pártszimpátiát mutatók körében 2012. november és 2013. október között, %)
ábra

A 2. ábrán olyan társadalmi jellemzők pártszimpátiával való összefüggését mutatjuk be, amelyek a politikusok és a politikai elemzők gondolatmenteiben időről időre előbukkannak, mint a várható szavazói viselkedést befolyásoló lehetséges magyarázatok.

2. ábra: A pártszimpátia alakulása néhány társadalmi csoportban (a pártszimpátiát mutatók körében 2012. november és 2013. október között, %)
ábra

Az átlagosnál (46%) nagyobb a Fidesz-KDNP népszerűsége a vallásosak, a cigányok/romák, illetve a magas társadalmi státuszúak (a jómódúak, az egyetemet végzettek és a részvényesek) körében, és kisebb az alacsonyabb társadalmi státuszúak esetében, vagyis a lakáshitelesek, a lakótelepeken élők és a saját anyagi helyzetüket nélkülözőként jellemzők sokaságában.

Az MSZP népszerűbb az átlagosnál (23%) a cigányok/romák, illetve a nélkülözők csoportjaiban, és nagyon alacsony az MSZP iránti szimpátia a két gépkocsit tulajdonlók között.

A Jobbik szimpatizánsai között az átlagosnál (15%) többen vannak a lakáshitelesek és a nélkülözők. Ez a párt nem számíthat a vallásosak (akik feltehetően egyben idősebbek is), az egyetemet végzettek (akik persze nem azonosak a jelenlegi egyetemi hallgatókkal), illetve a cigányok/romák támogatására (itt inkább a párt 5%-os népszerűsége szorulhat magyarázatra).

Sik Endre (TÁRKI)