TÁRKI: Változatlan az ország EU-tagságának megítélése a magyarok szerint
Az ország uniós tagságának megítélésében nem történt változás az elmúlt években: 2011-hez hasonlóan idén nyáron is a magyarok harmada tartja jó dolognak azt, hogy az ország az EU tagja, míg 22%-nyian ennek ellenkezőjét gondolják. Tízből négy magyar (39%) nem köteleződik el egyik vélemény mellett sem, szerintük ugyanis se nem jó, se nem rossz az országnak az uniós tagság – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 2013 nyári, országos reprezentatív mintán végzett kutatásából.
Változatlanul a magyarok közel harmada, 32%-a véli úgy 2013-ban, hogy az EU-tagság jó dolog Magyarország számára, míg bő ötödük, 22%-uk ítéli azt rossznak. A válaszadók legnagyobb csoportja, 39%-a szerint az EU-tagság se nem jó, se nem rossz az ország számára. Mindez nagyon hasonló a 2011-es, azaz a legutóbbi adatfelvétel eredményeihez. (1. ábra)1. ábra Ön hogy látja, általában Magyarország tagsága az Európai Unióban összességében...?
forrás: 2004-2011 Eurobarometer, 2013. júniusi omnibusz TÁRKI, 1000 fős országos reprezentatív mintán
Az egyes társadalmi csoportok között figyelemre méltó eltérések vannak az EU-tagság megítélésében. Az iskolázottsági szint emelkedésével nő az uniós tagságot pozitívumként értékelők aránya: a legfeljebb érettségivel rendelkezők között tízből hárman, a diplomások körében viszont már tízből öten tartják jó dolognak azt, hogy Magyarország az EU tagállama. Hasonló összefüggés látszik az anyagi helyzet saját megítélése és az ország EU-tagságának mérlege között: minél jobb a szubjektíven megítélt anyagi helyzet, annál valószínűbb, hogy az uniós tagságot jó dolognak tartja a válaszadó. Míg a legrosszabb helyzetűeknek, azaz akik nélkülözések vagy havi szintű anyagi gondokkal küzdőknek csak alig negyede tartja az EU-tagságot jónak az ország szempontjából, addig a gondok nélkül élők körében több mint kétszeres, 61% a pozitívan értékelők aránya. (2. ábra)
2. ábra Magyarország uniós tagságát összességében jó dolognak tartók aránya a szubjektíven megítélt anyagi helyzet szerint (%)
forrás: TÁRKI 2013. júniusi omnibusz, 1000 fős országos reprezentatív mintán
Az átlagosnál (32%) kissé magasabb arányban (35%) értékelik még így az uniós tagságot az aktívak, azaz akik valamilyen formában dolgoznak, a budapestiek (38%) és a dél-dunántúliak (42%), valamint azok, akik szoktak internetet használni (36%).
Ami a politikai aktivitás szerepét illeti, a tagság pozitív értékelése nagyobb politikai involváltsággal párosul és fordítva: az EU-tagságot rossz döntésnek tartók politikailag kevésbé aktívak, átlagon felüli arányban nyilatkoztak úgy, hogy nem mennének el szavazni a következő választásokon vagy nem tudják még, hogy elmennek-e, míg az uniós tagságot jónak értékelők a választásokon valószínűleg részt vevők körében vannak átlagon felüli arányban. Pártpreferenciák szerint csak az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért tábora emelhető ki: az átlagoshoz képest közel kétszeres (58%) az EU-tagságot jónak tartók tábora körükben.
Bernát Anikó (TÁRKI)