negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


Ki a roma?

A TÁRKI egy 2012. őszi nagymintás kutatásában azt a régi dilemmát vizsgálja, hogy az etnikai-nemzeti kötődéssel rendelkezők, ezen belül is ebben az esetben a roma származásúak aránya hogyan alakul, ha az egyén saját maga nyilatkozik az identitásáról és hogyan alakul, ha a nem roma külvilág sorolja be, hogy szerinte ki roma és ki nem az. A roma származást két, a Népszámlálásban is alkalmazott kérdéssel vizsgáltuk (a kérdezett milyen nemzetiségűnek/etnikumúnak tekinti magát elsősorban, illetve másodsorban), amit a kutatásunkban a kérdezőbiztos megfigyelésen alapuló értékelése egészített ki; ez utóbbit tekinthetjük a külső környezet besorolásának. A kérdezettek 4,5%-a választotta első vagy második etnikai identitásként a roma származást (kétharmaduk második identitásként), míg a kérdezők a válaszadók 1,6%-át biztosan, s további 1,6%-át bizonytalanul romának tekintette annak ellenére, hogy ők nem vallották romának magukat. A kérdező által biztosan romának tekintettek háromnegyede maga is roma identitású, de akiket a kérdezők bizonytalanul véltek csupán romának, azok között egy se volt, aki magát romának vallotta volna.

Ha megnézzük, hogy néhány fontosabb társadalmi jellemző közül mi jellemzi azokat, akiknek saját magukat romának tartják és mi azokat, akik magukat nem tartják romának, de a külvilág igen, akkor néhány lényegi különbséget kell kiemelnünk. Ami a roma identitásúakat illeti, körükben nagyobb a községben élők, az észak-magyarországiak és dél-dunántúliak, a kevésbé iskolázottak, a magukat az alsó társadalmi osztályba sorolók, a szegényebbek, a nagyobb és a munkahiányos háztartásban élők valamint a vallásosabbak aránya, a romaságot első identitásként választók között pedig különösen magas a romák által nagyobb arányban lakott régiókban élők és az iskolázottabbak aránya.

Ugyanakkor a csak a kérdezőbiztos, azaz a külső környezet által romának tekintettek között nagyobb a magukat magasabb társadalmi osztályba sorolók, a nem vallásosak, a magasabb jövedelműek, a kisebb háztartásokban élők és a több munkához jutók aránya. Azok körében pedig, akiket a kérdezők biztosan romaként azonosítottak, magasabb a városiak, az észak-alföldiek és közép-dunántúliak aránya; a kérdezők által bizonytalanul romának véltek körében viszont átlagon felüli a budapestiek és nyugat-dunántúliak, a szakmunkás végzettségűek és az idősebbek részesedése.

A magukat elsősorban, illetve másodsorban romának vallók, illetve a kérdező által biztosan vagy bizonytalanul romának tekintett csoportok jellemzői
ábra
Forrás: TÁRKI Monitor, 2012

Sik Endre (TÁRKI Zrt.)