negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


Visegrádi négyek: továbbra is a magyarok érzik magukat a legrosszabbul

Ahogy az elmúlt közel egy évtizedben, úgy idén év elején is a magyarok értékelik a legrosszabbnak az országuk gazdasági helyzetét és a saját anyagi helyzetüket is a visegrádi négyek lakosai közül. Ugyanakkor derűlátásban, azaz az ország és a saját helyzetkövetkező egy éven belüli változása tekintetében már felzárkóztunk a régió további országához, csak hát az egész régió nem túl optimista, így mi, magyarok se vagyunk optimisták – derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group, Közép-Európai Véleménykutató Intézetek Csoportja) kutatási együttműködés keretében készült 2013. januári TÁRKI-kutatásból.

Az elmúlt közel tíz évben, 2004 óta Magyarország stabilan az utolsó a visegrádi országok között az ország gazdasági helyzetének lakossági megítélése alapján, és ez idén januárban sem volt másképp. Továbbra is alig találunk olyan magyar felnőttet, százból csupán kettőt, aki szerint az ország gazdasági helyzet jónak vagy nagyon jónak tekinthető. Csak egy halszálnyival jobb a helyzet Szlovákiában és Csehországban, ahol százból négyen illetve öten elégedettek csupán a gazdasággal, és bár a lengyelek kiemelkednek a többi ország közül azzal, hogy százból 18-an adtak jó minősítést országuk gazdaságának, összességében látszik, hogy mind a négy visegrádi ország lakosai lényegében nem elégedettek az országok gazdasági teljesítményével. Ez a sorrend nagy vonalakban az elmúlt évtizedben végig jellemző volt, de míg a másik három visegrádi ország lakosainak elégedettsége együtt mozgott fel vagy le, addig a magyarok a régiós trendtől függetlenül végig a lehető legkevésbé voltak elégedettek, azaz az elmúlt tíz év folyamán végig igen sötéten látták a magyar gazdaság állapotát. (1. ábra)

1. ábra Az ország gazdasági helyzetét jónak vagy nagyon jónak értékelők aránya a visegrádi országokban, 2004- 2013 (%)
ábra
Forrás: CEORG – TÁRKI, országonként 1000 fős reprezentatív mintán. 2009-ben Szlovákiában nem volt kutatás.

A válaszadó saját anyagi helyzetét tekintve az előzőekhez hasonló sorrend, de kissé kedvezőbb kép látható: a lengyelek a leginkább, a magyarok pedig a legkevésbé elégedettek jelenlegi anyagi lehetőségeikkel, de mind a négy országban magasabb a saját helyzetükkel elégedettek aránya az ország gazdaságához képest. Ám míg a magyaroknak csak kevesebb, mint a tizede (8%) elégedett az anyagi helyzetével, addig a szlovákoknak már az ötöde (20%), a cseheknek a harmada (34%), a lengyeleknek pedig a négytizede (41%). A saját anyagi helyzet terén 2004 óra kisimultabbak a trendek, jóval kisebbek az ingadozások az országos gazdasági helyzet megítéléséhez képest az elégedettek arányát tekintve és egyben jóval nagyobbak is az országok közti különbségek a saját helyzet megítélése kapcsán. (2. ábra)

2. ábra A saját anyagi helyzetüket jónak vagy nagyon jónak értékelők aránya a visegrádi országokban, 2004-2013 (%)
ábra
Forrás: CEORG – TÁRKI, országonként 1000 fős reprezentatív mintán. 2009-ben Szlovákiában nem volt kutatás.

Ha a közeljövőre, azaz az elkövetkező 12 hónapra vonatkozó lakossági várakozásokat vizsgáljuk, akkor mind az ország gazdasága, mint a válaszadó saját anyagi helyzete alapján jóval közelebb állnak az egyes országok lakosainak véleménye egymáshoz, mint a jelenlegi helyzet megítélésében. Érdekes, hogy az ország gazdasági jelenének megítélésében az első és az utolsó Lengyelország és Magyarország az ország közeljövője kérdésében holtversenyben első, bár a 14%-nyi optimista válaszadó nem ad sok derűlátásra okot egyik országban sem. Még ennél is alacsonyabb a másik két országban a pozitív elmozdulást várók aránya: a szlovákok 10%-a, a cseheknek csupán 6%-a számít gazdasági fellendülésre. (3. ábra)

3. ábra Az ország egy éven belül várható gazdasági kilátásait jónak vagy nagyon jónak értékelők aránya a visegrádi országokban, 2004-2013 (%)
ábra
Forrás: CEORG – TÁRKI, országonként 1000 fős reprezentatív mintán. 2009-ben Szlovákiában nem volt kutatás.

Ami pedig a saját anyagi kilátásokat illeti, itt még kisebbek a különbségek az egyes országok között, ami az elmúlt évtizedben végig jellemző volt. És bár a mezőny itt a legsűrűbb, továbbra se szívderítő a kép: az éllovas lengyeleknek is csupán 18%-a bízik abban, hogy anyagi helyzete javulni fog egy éven belül, míg a magyarok 13%-a. a szlovákok 11%-a, a cseheknek pedig 8%-a optimista. (4. ábra)

4. ábra A saját anyagi helyzetük tekintetében a következő 12 hónapban várható kilátásaikat jónak vagy nagyon jónak értékelők aránya a visegrádi országokban,2004- 2013 (%)
ábra
Forrás: CEORG – TÁRKI, országonként 1000 fős reprezentatív mintán. 2009-ben Szlovákiában nem volt kutatás.

Bernát Anikó, TÁRKI Zrt.