Megjelent a Társadalmi Riport 2012
A TÁRKI
Társadalmi Riport több mint két évtizede tudósít a magyar társadalom állapotáról, mindig a megjelenést megelőző két év szisztematikusan gyűjtött empirikus adatállományaira támaszkodva.
Most először fordul elő, hogy a kormány illetékes minisztériumának támogatása nélkül készült el a jelentés.
Úgy véljük, egy végletesen megosztott, túlpolitizált országban élünk, amelyben az utóbbi évtizedben fokozatosan szűkült be a tere a tényekre alapozott politikacsinálásnak és a független társadalomkutatásnak is. A TÁRKI ugyanakkor nagyon fontosnak tartja ezt a sorozatot, hiszen nemzetközi és magyar kutatóhelyeken, egyetemeken sokan használják, a kötetek részévé váltak a tananyagnak, és közpolitikai döntéshozatalban is sokszor előkerülnek az általunk bemutatott tények és elemzések. Mindezek mellett az általános érdeklődésű közönség is szívesen olvassa a sorozatot.
A fent leírtak miatt fektettünk sok energiát abba, hogy a
tizenkettedik kötetünk is megjelenhessen, és ezért vagyunk nagyon hálásak támogatóinknak;
- a Friedrich Ebert Alapítványnak azért, mert egy nemzetközi konferencia megtámogatásával lehetővé tette, hogy a kötet tanulmányai elkészüljenek, és azokat magyar és külföldi diszkutánsok segítségével megvitassuk. A konferencia általános üzene-teként egyébként megfogalmazódott, hogy a Társadalmi Riport a demokrácia inf-rastruktúrájának része, továbbá egyetértés volt abban is, hogy a sorozatnak folytatódnia kell.
- külön köszönjük a Nemzeti Kulturális Alapnak hozzájárulását a kötet kiadási költségeihez.
A társadalmi riportok Európa különböző országaiban más és más modelleket követnek. Vannak olyanok, amelyek elsősorban az adatközlésre szorítkoznak és a társadalmi indikátorok idősorait interpretálják. Ehhez képest egy másik műfajt jelent a TÁRKI Társadalmi Riportja, amely az elmúlt két év szisztematikusan gyűjtött empirikus kutatási eredményeit adja közre, részben olyan tanulmányok megjelentetésével, amelyek az adott jelenséget nemcsak idősorosan, leíró módon prezentálják, hanem igyekeznek az adatok mögé nézve azt magyarázni is. A szerkesztők nagyon bíznak abban, hogy az idei kötetbe beválogatott tanulmányok kellően jó áttekintést adnak a magyar társadalomról, még akkor is, ha tudják, hogy az elmúlt két év rendkívül intenzív, és sok esetben az állampolgárok életét fenekestől felforgató folyamatait egy ilyen kötet keretében lehetetlen volna kimerítően elemezni.
Mindazonáltal reméljük, hogy ez alkalommal is sikerült a társadalmunkat megérteni szándékozó kutatók, politikai döntéshozók, egyetemi hallgatók és általában az érdeklődő közönség számára egy érdekes kötetet létrehoznunk.