negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


TÁRKI: Szolid átrendeződés a lakosság idegenekkel szembeni véleményében

Tavalyhoz képest némileg csökkent, egy évtizednyi távlatból nézve azonban még mindig magasnak tekinthető az idegenellenesség szintje Magyarországon: tízből három-négy magyar felnőtt szerint egyetlen menedékkérő se léphessen be az országba, míg öten mérlegelnék a választ, és csupán egy válaszadó támogatná minden menedékkérő beengedését Magyarországra – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 2013. januári országos reprezentatív mintán készült kutatásából.

A TÁRKI immár két évtizede vizsgálja évenkénti rendszerességgel a felnőtt magyar lakosság véleményét a menedékkérők befogadásának kérdésében. 2013 januárjában a magyar felnőttek bő harmada (36%) választotta az idegenellenesnek tekinthető állítást, tehát, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. A megkérdezettek tizede (11%) tekinthető idegenbarátnak, akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni. A többség, amely összességében a felnőtt lakosság több, mint felét teszi ki (53%) mérlegelné a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdését.


ábra
Forrás: TÁRKI Omnibusz 2013. január, 1000 fős országos reprezentatív mintán

Mint az ábrán látható a legnépesebb véleménycsoport mindig a mérlegelőké, akiktől kissé lemaradva a mindenkit elutasítók, azaz az idegenellenesek csoportja következik és a legkisebb minden évben az idegenbarátok aránya. Az idegenellenesség mértéke a kezdeti gyors növekedése (1992-1995) után előbb valamelyest ingadozott (1996-1998, 1999-2001), majd 2002 és 2011 között kisebb elmozdulások mellett (24-33% között) meglehetősen stabil volt az összkép. A 2012-es magas értékhez (40%) képest 2013-ra az idegenellenesség némileg csökkent (36%), de így is kismértékben magasabb, mint a 2000-es évek átlaga volt.

Az átlagosnál (36%) a Közép-Magyarországon élők körében magasabb (48%), a budapestiek között viszont alacsonyabb (25%), továbbá az általános iskolai és szakmunkás végzettséggel rendelkezők esetében magasabb (kb. 40%), a felsőfokú iskolázottsággal rendelkezők körében pedig alacsonyabb (16%) az idegenellenesség mértéke. Ami a politikai aktivitást illeti, a következő parlamenti választáson biztosan nem szavazók sokkal idegenellenesebbek (49%), mint a biztosan szavazók (28%).

Sik Endre, TÁRKI Zrt.