negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


Egy átlagos magyar szerint Magyarország éppen hogy a „magyaroké”

Egy átlagos magyar felnőtt szerint Magyarország lakosságának körülbelül hetede-ötöde roma, továbbá 10-12 százaléka zsidó, illetve ugyanennyi határon túli magyar, 6 százaléka kínai, 2-2 százaléka arab, illetve afrikai, vagyis egy átlagos magyar szerint a többségi társadalom tagjai alig vannak valóban többségben Magyarországon – ez derül ki a TÁRKI 2011 áprilisa és júniusa között végzett kérdőíves kutatásából.

Habár a felnőtt magyar lakosság véleménye alapján összességében az ország lakosságának közel fele cigány, zsidó, határon túli magyar, kínai, arab vagy afrikai származású, ez a tényleges arány a különböző tudományos becslések szerint összesen körülbelül 15 százalék, vagyis mindegyik csoportot jelentős mértékben felülbecslik a válaszadók.

A válaszadóknak maguktól kellett megbecsülniük, hogy vajon a 10 milliós lakosság hány százalékát alkotják a fenti csoportok tagjai, és ennek következtében extrém magas válaszok is születtek. Az 1. grafikonon látható felső becslés a válaszadóknak a kérdésre adott első, őszinte és nyers válaszai alapján született átlagokat mutatja. Ebből azt láthatjuk, hogy ha ezeket a véleményeket vennénk alapul a lakosság társadalomképének megrajzolásához, akkor azt a megállapítást tehetnénk, hogy az emberek tulajdonképpen kisebbségben látják a vizsgált csoporttagsággal nem rendelkező társaikat, azaz jórészt saját magukat Magyarország lakosságán belül.

A magyarországi lakosság összetétele a válaszolók által adott átlagszázalékok szerint

ábra
Az első felindulásból született, és extrém módon magas arányokat mutató válaszok azonban jellemzően kevésbé a tényleges észleletet, mint inkább a válaszadó azon véleményét fejezik ki, hogy az adott csoportba tartozókból szerinte „túl sok” van az országban. Éppen ezért próbáltunk egy alsó becslést is adni a válaszok alapján, ahol ezeket a kiugróan magas becsléseket korrigáltuk, azaz nem vettük figyelembe a nagyon valószerűtlen értékeket, így ezek a szélsőséges vélemények nem torzítják a vélemények átlagát. Még ezzel a módosítással is arra jutottunk, hogy a válaszadók összességében úgy érzékelik, hogy a többségi társadalom tagjai valójában alig-alig vannak többségben Magyarországon.

A kérdezettek között sorrendben leginkább a cigány, a zsidó és a határon túli magyarok magyarországi arányának becslésében mutatkozik nagyobb fokú szóródás. Az említett három csoport esetében jelentősebb mértékű azoknak a válaszadóknak a hányada, akik szerint a 10 százalékot is meghaladják ezen csoportok Magyarországon belüli arányai. A kínaiak, az arabok és az afrikaiak részesedésének megbecslésében már nagyobb konszenzus látható a lakosságon belül: 10-ből 7 megkérdezett véli úgy, hogy ez utóbbi három csoport tagjai a magyarországi népesség legfeljebb 10 százalékát teszik ki.
Magyarországon nagyjából 10 millió ember él. Ön szerint ebből hány százalék … ? (N=3040)

ábra
Bár joggal feltételezhetnénk, hogy a politikai pártpreferencia összefüggést mutathat azzal, ahogyan a kérdezettek elképzelik az ország különböző csoportok mentén való összetételét, az eredmények szerint egyedül a határon túli magyarok arányának megbecslésében találhatunk különbséget az egyes pártok szimpatizánsai között: a Jobbik-szavazók valamivel alacsonyabbra becsülik ennek a csoportnak az arányát a többi párt szavazóihoz képest.

A vizsgált csoportok tagjainak személyes ismerete a kínaiak, az arabok és a zsidók arányának becslésében befolyásolja a kérdezetteket: azok, akiknek van ilyen ismerősük, rendre kissé magasabbra becslik az említett csoportok lakosságon belüli arányát.

Magyarországon nagyjából 10 millió ember él. Ön szerint ebből hány százalék … ? (említett százalékok átlaga)

ábra
Mindezek mellett úgy tűnik, hogy a kérdezettek társadalmi-gazdasági helyzetétől függ leginkább az, hogy magasabbra vagy alacsonyabbra becsüli valaki az egyes csoportok lakosságon belüli arányát. A magasabb iskolai végzettségűek és a jobb anyagi helyzetűek, ha kevéssel is, de jellemzően szignifikánsan alacsonyabb százalékot tippeltek az említett csoportok aránya kérdésében, mint a kevésbé iskolázott, kevésbé jó anyagi helyzetű válaszadók.

Gregor Anikó (ELTE)