Nem mérlegelünk – nem kellenek az idegenek

Az elmúlt öt évhez képest növekedett azok aránya, akik szerint egyetlen menedékkérőt se kellene beengedni az országba, így idén márciusban már tíz felnőtt magyarból négyen nevezhetők nyíltan idegenellenesnek – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet márciusi kutatásából.

A TÁRKI a kilencvenes évek eleje óta évi rendszerességgel vizsgálja a magyar társadalom külföldiekkel, ezen belül is a menedékkérőkkel kapcsolatos attitűdjét. Az így halmozódó idegenellenesség-adatsorunk idei hullámából kiderül, hogy tavalyhoz illetve az elmúlt évekhez képest nőtt a nyíltan idegenellenesek aránya és ezzel párhuzamosan csökkent azoké, akik mérlegelnék, hogy milyen nemzetiségű menedékkérőt kellene beengedni az országba. 2012 márciusában a felnőtt lakosság 40%-a választotta az idegenellenesnek tekinthető állítást, tehát, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát, szemben az elmúlt öt évben tapasztalt 29-32% között mozgó aránnyal. Idén a megkérdezettek 11%-a tekinthető idegenbarátnak: ők azok, akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni. A többség (a megkérdezettek 49%-a) mérlegelné a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdését; e csoport aránya az utóbbi öt évben 60% körül mozgott.

Mint az 1. ábrán látható az idegenellenesség mértéke a kezdeti gyors növekedés (1992-1995) után előbb ingadozott (1996-1998, 1999-2001), majd 2002 óta 2011-ig kisebb ingadozások mellett (24-33% között) meglehetősen stabil volt. A 2012-es eredmény a reálpolitikusi (mérlegelő) gondolkodás eddig nem tapasztalt alacsony mértékéről tanúskodik, s ami ezzel jár, a nyílt idegenellenesség idén újra 1995-höz és 2001-hoz hasonlóan magas értéket mutat.

1. ábra: A nyílt idegenellenesek, az idegenbarátok és a mérlegelők aránya 1992 és 2012 között (%)
ábra
Forrás: TÁRKI Magyar Háztartás Panel 1992-1997, TÁRKI Omnibusz-kutatás 1998-2012

Ha megvizsgáljuk, hogy mely társadalmi csoportok körében magasabb az átlagosnál a nyíltan idegenellenesek aránya, akkor azt találjuk, hogy az átlagnál (40%) nagyobb idegenellenesség jellemzi a „kívülálló-kiszoruló” társadalmi csoportokat (nem szavaz, külföldi munkát tervez), illetve a „veszteseket” (alacsony iskolai végzettség, munkanélküliség, közüzemi díjhátraléka van, a lakástulajdon hiánya), továbbá a romákat (akik mindkét előző csoportba illenek), valamint a Jobbik szavazóit és a közép-dunántúliakat. (2. ábra)

2. ábra: Azon társadalmi csoportok, amelyek körében átlagon felüli a nyílt idegenellenesek aránya (2012, %)
ábra
Forrás: TÁRKI Omnibusz-kutatás 2012. március

Sik Endre, TÁRKI Zrt.