negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


Területi elmozdulások a pártszimpátiákban a 2010-es parlamenti választások óta

A legutóbbi országgyűlési választások óta az MSZP Komárom-Esztergom megyében, a Jobbik Heves megyében, az LMP Fejér megyében növelte leginkább támogatói arányát, míg a Fidesz-KDNP Hajdú-Bihar megyében őrizte meg a legnagyobb arányban híveit – derül ki a TÁRKI pártszimpátia vizsgálatából, amelyben a 2011. eleje óta történt területi elmozdulásokat térképezték fel.

A 2010-es parlamenti választás idején a választópolgárok száma 8.034.394 volt. Közülük 5,1 millióan szavaztak a pártok területi listáira. A választópolgárok 60 százaléka választotta a Fidesz-KDNP (34%), az MSZP (12%), a Jobbik (11%) vagy az LMP (4%) listáját. A szavazatok területileg egyenlőtlenül oszlottak el.

A szocialistákra – nyolc év kormányzás után – a legkisebb arányban (8,7 %) Hajdú-Bihar megyében, a legnagyobb arányban (17,5%) pedig a fővárosban szavaztak. (1. ábra) A Fidesz-KDNP közös lista sikere Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legkisebb (27,9%) és Vas megyében a legnagyobb (41,4%) arányú (4. ábra). A Jobbikra adott szavazatok eloszlásában a legkirívóbb különbség Budapest (7,5%) és Borsod-Abaúj-Zemplén megye (16,5%) között volt (7. ábra). A főváros és vidék közötti politikai törésvonal az LMP esetében is megnyilvánult. A budapesti választópolgárok 8,9 százaléka szavazott a zöld pártra, míg Szabolcs-Szatmár megyében volt ez az arány a legalacsonyabb, mindössze 1,8 százalék. (10. ábra)

A következőkben azt mutatjuk be, hogy a parlamenti választásokat követően 2011 januárjától kezdődő időszakban miként változott a pártok potenciális tábora a szavazópolgárok körében. Azért nevezzük potenciális tábornak, mert az adataink egy hipotetikus „most vasárnapi” választásra vonatkoznak, vagyis a közvélemény-kutatás rutinkérdéséből indulunk ki. Ebből a célból egy 14 ezer főt meghaladó adatbázist alakítottunk ki a TÁRKI 2011. január és 2012. március között havonta végzett választáskutatási adataiból. Az összevont adatbázisból számolt eredményeket úgy kell tekinteni, hogy az időszak egészére vonatkoznak, vagyis az időszak átlagát fejezik ki. Ez az átlag elfedi az időszakon belüli változásokat, így például azt, hogy a Jobbik népszerűsége 6-ról 11 százalékra emelkedett a teljes népesség körében, legalábbis a közvélemény-kutatás eszközeivel feltárható „virtuális” vasárnapokon. Az adatbázis mérete és a mintában szereplő települések száma viszont lehetővé teszi azt, hogy területi (megyei) bontásban is megvizsgáljuk a kinyilvánított pártszimpátiákat. A Demokratikus Koalíció népszerűségét megalakulása, azaz 2011 novembere óta vizsgáljuk, egyelőre azonban nem érte el azt a szintet, hogy a vizsgált szempontból megbízható, megyei szintű információkhoz juthassunk.

2011 és 2012 első negyedéve között a legnagyobb tábort azok tették ki (47%), akik bizonytalanok voltak pártszimpátiájukban, vagy nem válaszoltak a pártválasztásra vonatkozó kérdésre. A legnagyobb méretű változást viszont a „biztos”, azaz a parlamenti választáson ténylegesen kinyilvánított preferenciákhoz képest a Fidesz-KDNP táborának eróziója jelentette. Azért használjuk az „erózió” kifejezést, mert volt már példa a földcsuszamlásszerű változásra is, például a megelőző, 2006-os választást követően, az öszödi beszéd kiszivárogtatása után az MSZP népszerűsége meredeken zuhant. Visszatérve a 2010 utáni jobboldali koalíció népszerűségéhez, a korábbi 2,7 millió Fidesz-KDNP szavazó átlagos száma 2,1 millióra (26%) csökkent a 2011 szilvesztere és a 2012. március közötti időszakban. (5. ábra)

Ebből a trendből azonban az ellenzéki pártok nem tudtak hasznot húzni; sem a jobb-, sem pedig a baloldalon. A vizsgált időszakban az MSZP tábora átlagosan 11 százalék volt, vagyis nem változott lényegesen a választást követően. A Jobbik tábora csekély mértékben csökkent (9%), az LMP-é változatlan (4%) maradt. Összességében tehát az említett négy párt és pártszövetség átlagosan a szavazók 51 százalékának a szimpátiáját vívták ki az elmúlt 15 hónap alatt, ami 10 százalékponttal (kb. 800 ezer fő) alacsonyabb a 2010-ben listájukra szavazók számánál. Ezek az "elpártolók" döntően a Fidesz-KDNP korábbi híveiből tevődtek ki.

A pártpreferenciák területi megoszlásában jelentős változások figyelhetők meg. A Fidesz-KDNP szavazók elpártolása Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala és Békés megyékben volt a legnagyobb arányú, Hajdú-Biharban, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig a legkisebb arányú, mindössze 1-2 százalékpont. (6. ábra) Az MSZP potenciális szavazóinak területi megoszlása egyenetlenebb lett, azaz nagyobb különbségek figyelhetők meg, mint a 2010-es választások idején. (2. ábra) 2011 és 2012 első negyedéve folyamán már nem a fővárosban voltak a legnépszerűbbek, hanem Komárom-Esztergom (22%) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (18%). A szocialisták támogatóinak aránya Bács-Kiskun megyében volt a legalacsonyabb (4%) az elmúlt 15 hónap során. Ez utóbbi megyében és Vas megyében veszítettek népszerűségükből a legtöbbet, míg Komárom-Esztergom, Borsodban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében nyerték a legtöbbet. (3. ábra) A Jobbik pedig már nem Borsodban, hanem Heves megyében a legnépszerűbb, ahol majd minden ötödik választópolgár a radikális jobboldali párttal szimpatizált. (8. ábra) Általában is megfigyelhető, hogy a radikális párt támogatói köre kevésbé koncentrálódik az északkelet-magyarországi régióra annak következtében, hogy támogatókat nyert a párt Zala és Veszprém megyében, Szabolcsban pedig veszített. (9. ábra) Az LMP bázisában is megfigyelhetők területi változások. A párt Fejér megyében, a fővárosban és Baranyában a legerősebb 6 százalékos átlagos népszerűséggel, Szabolcsban, Komáromban és Bács-Kiskun megyében a leggyengébb 2 százalék alatti támogatottsággal. (11. és 12. ábra)

1. ábra: Az MSZP listájára leadott szavazatok megyénkénti megoszlása a 2010-es parlamenti választáson*
ábra
* Forrás: www.valasztas.hu és TÁRKI Adatbank TDATA-H19 adatbázis.
Megjegyzés: az összes választópolgár százalékában.


2. ábra: Az MSZP népszerűsége a teljes lakosság körében, 2011-2012. 1. negyedév*
ábra
* Forrás: TÁRKI Omnibusz összevont választáskutatási adatbázis 2011.01.-2012.03.
Megjegyzés: a teljes népesség százalékában.


3. ábra*
ábra
* Forrás: Saját számítás a 2010-es választási eredmények és a TÁRKI Omnibusz összevont választáskutatási adatbázis (2011.01.-2012.03.) alapján.


4. ábra: A Fidesz-KDNP listás szavazatok megyénkénti megoszlása a 2010-es parlamenti választáson*
ábra
* Forrás: www.valasztas.hu és TÁRKI Adatbank TDATA-H19 adatbázis.
Megjegyzés: az összes választópolgár százalékában.


5. ábra: A Fidesz-KDNP népszerűsége a teljes lakosság körében, 2011-2012. 1. negyedév*
ábra
* Forrás: TÁRKI Omnibusz összevont választáskutatási adatbázis 2011.01.-2012.03.
Megjegyzés: a teljes népesség százalékában.


6. ábra*
ábra
* Forrás: Saját számítás a 2010-es választási eredmények és a TÁRKI Omnibusz összevont választáskutatási adatbázis (2011.01.-2012.03.) alapján.


7. ábra: A Jobbik listájára leadott szavazatok megyénkénti megoszlása a 2010-es parlamenti választáson*
ábra
* Forrás: www.valasztas.hu és TÁRKI Adatbank TDATA-H19 adatbázis.
Megjegyzés: az összes választópolgár százalékában.


8. ábra: A Jobbik népszerűsége a teljes lakosság körében, 2011-2012. 1. negyedév*
ábra
* Forrás: TÁRKI Omnibusz összevont választáskutatási adatbázis 2011.01.-2012.03.
Megjegyzés: a teljes népesség százalékában.


9. ábra*
ábra
* Forrás: Saját számítás a 2010-es választási eredmények és a TÁRKI Omnibusz összevont választáskutatási adatbázis (2011.01.-2012.03.) alapján.


10. ábra: Az LMP listájára leadott szavazatok megyénkénti megoszlása a 2010-es parlamenti választáson*
ábra
* Forrás: www.valasztas.hu és TÁRKI Adatbank TDATA-H19 adatbázis.
Megjegyzés: az összes választópolgár százalékában.


11. ábra: Az LMP népszerűsége a teljes lakosság körében, 2011-2012. 1. negyedév*
ábra
* Forrás: TÁRKI Omnibusz összevont választáskutatási adatbázis 2011.01.-2012.03.
Megjegyzés: a teljes népesség százalékában.


12. ábra*
ábra
* Forrás: Saját számítás a 2010-es választási eredmények és a TÁRKI Omnibusz összevont választáskutatási adatbázis (2011.01.-2012.03.) alapján.


Bernát Anikó - Fábián Zoltán (TÁRKI Zrt.)