negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


Budapestre kéne menni

A magyar-szlovák-ukrán hármashatár térségében lakók életét és a határhoz átnyúló kapcsolataikat vizsgálja az az átfogó kutatás az ELTE-n, amely kitért a magyar-szlovák-ukrán hármashatár közelében élők országon és régión belüli mozgásaira is.
Ez alapján az egyik legfontosabb eredmény, hogy a hármashatár régióban élők közül a saját fővárosban szinte mindenki megfordult már életében. Ez a legkevésbé a kárpátaljai magyarokra igaz, de még közülük is tízből hatan jártak már Kijevben.

ábra
Forrás: az Európai Léptékkel a Tudásért és az Euborderregions kutatások adatbázisa. Az „Európai Léptékkel a Tudásért” projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A projekt neve:„Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE - TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003. A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül”


A három országon belül maradva a határon túlról érkezők aránya nagyon eltérő a három főváros esetében. Kijevbe alig jutnak el a határon túlról – még leginkább a szlovákiai szlovákok. Pozsonyba sem sokan jutnak el a határokon túlról, még leginkább az ukrajnai ukránok és kisebb mértékben a szlovák határ keleti részén élő magyarországi magyarok. Ezzel szemben a szlovákiai szlovákok és ukrajnai ukránok közel fele is megfordult már Budapesten, továbbá a határon túli magyarok zöme is járt már a magyar fővárosban. Ez nyilván Budapest gazdasági, történelmi és földrajzi helyzetével magyarázható: Budapest mint a „legvidámabb barakk”, a kvázi-diaszpóra „Anyafővárosa”, illetve az „Igazi Nyugat” felé vezető úton található első megálló.

Sik Endre (TÁRKI/ELTE)