negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


Bár egyre több a barátunk, minden ötödik felnőttnek nincs barátja

Honnét hová, merre halad a barátság útja? Az elmúlt 25 évben a felnőtt magyar lakosság körében erősen ingadozott a barátok száma, amely azért összességében 1986-hoz képest lassan és ingadozva, de növekszik.
2011-ben a megkérdezetteknek átlagosan 5,5 barátja volt, ami majdnem megegyezik azzal, amit egy 2000-ben végzett hasonló kutatás mutat, ugyanakkor jócskán magasabb mint az 1986-os, de elmarad a 1993-as átlagtól. (1. ábra)

1. ábra A barátság útja: a barátok átlagos számának változása a felnőtt magyar lakosság körében 1986 és 2011 között
ábra
Forrás: ISSP 1986, TÁRKI Háztartás Monitor 1993, 1997 és 2000, TÁRKI Omnibusz 2004 és 2011.


2011-ben a magyar felnőttek ötöde (21%) nyilatkozott úgy, hogy egyetlen barátja sincs, és további közel felük (45%) is csak néhány, legfeljebb 4 barátról számolt be. Csak a magyarok egyharmada rendelkezik ennél több baráttal: 17-17 százalékuknak volt 5-9 illetve 10-nél több barátja a kutatás idején. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy 2011-ben a magyarok átlagosan 5,5 barátot tartottak számon. Ugyanakkor a helyzet egyértelműen javult az elmúlt évtizedben: a tavalyi kutatást megelőzően 2004-ben vizsgáltuk ugyanezt a kérdést, és akkorhoz képest a felnőtt népesség körében közel 10 százalékponttal csökkent a barátot nélkülözők aránya 2011-re, és nőtt a több (5-9 barát) illetve a sok baráttal (10 és annál több) rendelkezők aránya. Közel húsz éve, 1993-ban volt utoljára ilyen alacsony (21%) az elszigetelt, egyetlen egy baráttal sem rendelkező emberek aránya. (2. ábra)

2. ábra A barátok számának változása a felnőtt magyar lakosság körében 1986 és 2011 között (%)
ábra
Forrás: ISSP 1986, TÁRKI Háztartás Monitor 1993, 1997 és 2000, TÁRKI Omnibusz 2004 és 2011.


A társadalomtól való elszigeteltség jól bevált mérőeszköze a barátot nélkülözők aránya. Baráti kapcsolata inkább az időseknek, a nyugdíjasoknak és/vagy az alacsony iskolai végzettségűeknek nincs. Az elszigeteltség esélyét növeli, ha valaki egyedül él, özvegy vagy elvált, illetve a rossz anyagi helyzetben van. (3. ábra)

3. ábra Kik az elszigeteltek? A baráttal egyáltalán nem rendelkezők aránya egyes társadalmi csoportokon belül (%, 2011)
ábra
Forrás: TÁRKI Omnibusz 2011.


Az elszigeteltség ellentéte a „baráthalmozás”, vagyis amikor a válaszolónak az átlagosnál legalább kétszer több (azaz 10 vagy több) barátja van. Baráthalmozás tekintetében „listavezetők” a GYES-en, GYED-en, GYET-en lévő anyák, de a tanulók körében is magas a sok baráttal rendelkezők aránya. A baráthalmozás és az anyagi helyzet is összefügg: a jómódúaknak valamint a náluk kicsit kevésbé jól, de összességében gondok nélkül élőknek több jelentősen az átlagosnál a barátja. A sok baráti kapcsolat a társadalom összetartó eleme, nélkülük szétesik a közösség. Ebben a tekintetben a település típusa is meghatározó, a megyeszékhelyeken élők körében a legerősebb ez a kohézió. (4. ábra)

4. ábra Kik a baráthalmozók? Az átlagosnál legalább kétszer több baráttal rendelkezők aránya egyes társadalmi csoportokon belül (%, 2011)
ábra
Forrás: TÁRKI Omnibusz 2011.


Dávid Beáta – Albert Fruzsina