negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


Idegenellenesség: a magasabb iskolázottság „megvéd”

A kor előrehaladtával nő az idegenellenesek aránya a magyar felnőttek körében, de ez leginkább csak az alacsonyabb iskolázottságúakra igaz, míg a magasabb végzettségűek esetében a kor inkább ezzel ellentétes szerepet játszik az idegenek befogadása kérdésében – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet legfrissebb kutatásából.
A felnőtt magyar lakosság évek-évtizedek óta meglehetősen elutasító az idegenekkel szemben, legalábbis erre utal a TÁRKI immár közel 20 éves idősora, amelyben azt kérdezzük minden évben, hogy a válaszadó szerint minden menedékkérőt be kell-e engedni az országba vagy sem. Idén, ahogy az elmúlt öt év mindegyikében, tíz megkérdezettből hárman (32%) teljesen elutasítóak, azaz ők egyetlen menedékkérőt se fogadnának be, további hatan (60%) nemzetiség-etnikum szerint mérlegelnék ezt, de legtöbbjük valójában nem engedne be senkit, és tízből csak alig egy válaszadó (8%) vélekedik úgy, hogy minden menedékkérőt be kell fogadni.

Nem túlzás tehát azt állítani, hogy minden harmadik magyar felnőtt nyíltan idegenellenes – ezt a véleményt azonban a kérdezett életkora és iskolai végzettsége külön-külön és együtt is számottevően befolyásolja. Az iskolai végzettség emelkedésével például radikálisan csökken a nyíltan idegenellenesek aránya: míg a kevesebb, mint 8 osztályt végzettek fele vélekedik így, addig az egyetemet végzettek tizede.

1. ábra A nyíltan idegenellenesek aránya iskolázottság szerint (%)
ábra
Forrás: TÁRKI az Európai Integrációs Alap finanszírozásával az EIA/2010/3.1.5.3. „Migráns esélyek és tapasztalatok Magyarországon” című kutatás keretében, 2011. április-június


Az életkor legalább ilyen meghatározó az idegenek befogadása kérdésében: míg a legfiatalabb (18-23 éves) felnőttek negyede utasítja el nyíltan a menedékkérőket, addig a legidősebb (72 éves és idősebb) korcsoportba tartozók közel fele nem fogadna be egyetlen menedékkérőt se. Ugyanakkor ha az életkornak és az iskolai végzettségnek az idegenellenességre gyakorolt hatását együtt vizsgáljuk, akkor az életkor hatása már nem ennyire egyértelmű: az alacsonyabban iskolázottak (érettségivel nem rendelkezők) körében az életkor emelkedésével továbbra is egyre magasabb a nyíltan idegenellenesek aránya, ugyanakkor a magasabb végzettségűek, azaz a legalább érettségizettek között jóval hullámzóbb ez az összefüggés, ami épp a legidősebbek és a harmincas éveik második felében lévők körében mutat a legalacsonyabb mértékben idegenellenességet. (2. ábra) Összességében tehát a magasabb iskolai végzettség – sok más előnye mellett – toleránsabbá is tesz, legalábbis az életkor előrehaladtával nemhogy növelné, inkább csökkenti az idegenekkel szembeni elutasítás valószínűségét.

2. ábra A nyíltan idegenellenesek aránya életkor és iskolai végzettség szerint (%)
ábra
Forrás: TÁRKI az Európai Integrációs Alap finanszírozásával az EIA/2010/3.1.5.3. „Migráns esélyek és tapasztalatok Magyarországon” című kutatás keretében, 2011. április-június


Sik Endre – Bernát Anikó, TÁRKI Zrt.