negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


Munka, család, társadalmi kohézió

wcs logo„Munka-család egyensúly, rugalmas munkavégzési formák és társadalmi kohézió” címmel szervezett konferenciát a TÁRKI. A rendezvényen a téma szakértői a meghívott szakpolitikusokkal vitatták meg a magyar család- és munkaerő-piaci politikák aktuális helyzetét.

A konferenciát a TÁRKI a Workcare Synergies projekt szakmai vitasorozatának részeként rendezte meg. A projekt célja, hogy a viták és beszélgetések elősegítsék a kisgyermekes anyák alacsony foglalkoztatottságának javítását célzó család- és munkaerő-piaci politikák fejlesztését. A konferencia szakmai előadói – Scharle Ágota a Budapest Intézettől, Simonovits Bori, Gábos András és Sik Endre a TÁRKI-tól a legfrissebb európai kutatási eredményeken keresztül mutatták be, hogy hogyan befolyásolja a munkaidő rugalmassága a munka-család konfliktus intenzitását, hogyan hatnak a készpénzes családtámogatások és a gyermekgondozó intézmények a szülők munkaerő-piaci aktivitására, hogyan képesek a társadalompolitikai eszközök csökkenteni a gyermekvállalás és a munkaerő-piaci karrier közötti konfliktus mértékét, valamint hogy a magas szegénységi kockázatú csoportok foglalkoztatottságának javításával miként növelhető a társadalmi kohézió.

A találkozón Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője a családok védelméről szóló törvény kapcsán kifejtette, hogy a törvény a család intézményének megerősítését célozza, mert a házasság a legtermékenyebb együttélési forma, a házasságok alacsony száma pedig a demográfiai krízis egyik oka. A tervezet érinti a munka világát is. A várandósokat felmentenék a rendkívüli és az éjszakai munka alól, munkaidő-kedvezményt biztosítanának számukra, hogy el tudjanak menni az orvosi vizsgálatokra. A gyesről visszatérőknek nemcsak a közszférában, hanem a versenyszférában is megadnák a részmunkaidő lehetőségét a gyerek hároméves koráig.

Fűrész Tünde, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium családpolitikai főosztályának vezetője elmodnta, a bölcsődék és a családi napközik térítési díját közelíteni szeretnék egymáshoz, mert jelenleg a bölcsőde szinte ingyen van, a családi napközik viszont sokba kerülnek. Szerinte nem egyértelmű, hogy a részmunkaidő növelése erre a megoldás.

Gábos András, a Tárki kutatója felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar gyerekek közel fele él olyan háztartásban, ahol az anya nem dolgozik, és ezen gyerekek közel harmada szegény. Ahol az anya főállásban dolgozik, ott csak a gyerekek 7 százaléka szegény. Magyarországon az anya részmunkaidős foglalkoztatása nem csökkenti jelentősen a szegénységi kockázatot az alacsony fizetések miatt – tette hozzá. Szerinte a részmunkaidő ösztönzésének előnye lehet, hogy nőne a foglalkoztatottság, a gyerekszám, javulna a munka és a család egyensúlya.

Scharle Ágota, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet munkatársa inkább a nappali gyermekintézmények számának növelésében látja a megoldást. Elmondta, hogy egy tavaly készült elemzés szerint még a legrosszabb helyzetű északkelet-magyarországi településeken élő, 24–35 hónapos gyereket nevelő nők harmada is el tudna helyezkedni, ha lenne hova tenni a gyereket napközben. Nyugat-Magyarországon ez az arány 60 százalék.

Letölthető:

További információk a Workcare Synergies projektről!

Összefoglaló megnyitása