negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


Abena, Sára, Chen és Tamás esélyei a magyar munkaerőpiacon

A Tárki diszkriminációs kutatássorozatának részeként 2011 első felében arra kértük a felnőtt lakosságot, hogy képzeletbeli munkáltatóként döntsenek arról, hogy kit választanának a helyi önkormányzathoz takarítónőnek illetve karbantartónak, valamint ügyintézőnek, ha csak külföldi jelentkezők közül választhatnak. A magyarok több mint 80 százaléka a kárpátaljai illetve a vajdasági jelöltet választotta, és csak elenyésző arányban jutottak a fiktív álláshoz arab, afrikai és kínai jelöltek - derül ki a Tárki legfrissebb „Migráns esélyek és tapasztalatok” című, az Európai Integrációs Alapból finanszírozott kutatásából.
Külön vizsgálva a férfiakkal és külön a nőkkel szembeni fiktív munkáltatói döntéseket, mindkét nem esetében a határon túli magyar jelentkező kapta volna meg a képzeletbeli állást a válaszadók négyötödétől. A takarítónői állásra jelentkezők közül a kárpátaljai magyar Sárát választotta a válaszadók 79%-a, és a karbantartói állásra a vajdasági magyar Tamást a válaszadók 85%-a. A képzeletbeli takarítónő-jelöltek esetében a kenyai és az arab származású nők egyformán szerepeltek (8-8%-uk volt befutó helyen), míg a fiktív karbantartói pozícióra jelentkező férfiak esetében a nigériai származású férfi szerepelt a legjobban és az iráni férfi szerepelt a leggyengébben a „láthatóan más külföldiek” közül.

Ön kit választana a helyi önkormányzathoz takarítónőnek illetve karbantartónak?
ábra
Forrás: TÁRKI Omnibusz, 2011. április, N=935
Az adatfelvétel az Európai Integrációs Alap támogatásával készült az EIA/2010/3.1.5.3. számú "Migráns esélyek és tapasztalatok Magyarországon" című projekt keretében.
A képek megtekinthetők a projekt aloldalán.


A nemi és származási diszkrimináció együttes vizsgálatát tette lehetővé a második kérdezés, amikor a válaszadóknak az előzőekkel azonos arcképek alapján kellett utazási irodai illetve vagy banki ügyintézőt választani a különböző nemzetiségű fiktív jelöltek közül

Ön kit választana ügyintézőnek*? (Az első helyen választottak sorrendje, százalékban, nemek szerint)
ábra
* Mivel az utazási irodába és a bankba jelentkezők választásának megoszlása nem tért el lényegében, az adatokat összevonva közöljük.
Forrás: TÁRKI Omnibusz, 2011. június, N=912
Az adatfelvétel az Európai Integrációs Alap támogatásával készült az EIA/2010/3.1.5.3. számú "Migráns esélyek és tapasztalatok Magyarországon" című projekt keretében.
A képek megtekinthetők a projekt aloldalán.


Az ábrán jól látszik, hogy a határon túli Sárát illetve Tamást választotta összesen a válaszadók döntő többsége (összesen 87%-a), illetve, hogy a nők jelentős előnyben vannak a férfiakhoz képest. A válaszadók lényegében kétharmada választott első helyen nőt és egyharmaduk férfit.

A női ügyintéző-jelöltek közül egyértelműen a kárpátaljai Sára kapta volna meg az állást (53% választotta őt első helyen), míg a „láthatóan más” külföldiek közül az iraki Fatima követi a határon túli magyar lányt és került ezzel a második helyre azáltal, hogy a válaszadók 5%-a választotta volna őt erre a munkára. A férfiak közül a vajdasági Tamást választották a legnagyobb arányban (a válaszadók egyharmada), míg a „láthatósan más” külföldi férfiak mindegyikének szinte teljes elutasítottságban volt része. A válaszadói preferenciákat némileg befolyásolta a kérdezett neme: míg a női válaszadók a férfiaknál valamivel nagyobb arányban választották első helyen Sárát, addig a férfi válaszadók a nőknél nagyobb arányban választották első helyen Tamást.

A kutatásról:
A 2011-es „Migráns esélyek és tapasztalatok” című, az Európai Integrációs Alapból finanszírozott kutatás során a válaszadók bevándorlókkal kapcsolatos viselkedési hajlandóságát fiktív munkáltatói kérdésekkel mértük a magyar felnőtt népesség – nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint – reprezentatív mintáján. A kutatás során a válaszadóknak a megmutatott képeken szereplő személyek közül kellett kiválasztaniuk, hogy melyik fiktív jelentkezőt vennék fel a helyi önkormányzathoz karbantartónak, takarítónőnek, utazási irodába vagy bankba ügyintézőnek, illetve kinek adnák ki lakásukat. A kérdőíves kutatás három egymást követő hónapban zajlott: míg az első hónapban külön kérdeztük meg a válaszadókat a képeken szereplő afrikai, kínai, arab és határon túli magyar származású nőkkel illetve férfiakkal kapcsolatban az elképzelt munkáltatói döntésekről, az ügyintézői helyzetben a nők és a férfiak vegyesen szerepeltek, ezáltal megteremtve annak lehetőségét, hogy az egyes migráns csoportokkal kapcsolatos preferenciákkal együtt a nemekkel kapcsolatos preferenciákat is mérni tudjuk. A képek alatt mintegy „mini-önéletrajzként” szerepelt a fiktív jelentkezők neve, származási országa és legfontosabb munkaerő-piaci tulajdonságai, mely az eredmények korrekt összehasonlíthatósága érdekében egységes volt.


Simonovits Bori, Tárki Zrt.