A magyarok ötöde nem tudja fizetni a számlákat
Tízből két magyarnak volt gondja a közüzemi díjak befizetésével 2011. második negyedévében, 6%-uk pedig a lakáshitel-törlesztéssel (is) késett – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet legfrissebb kutatásából.
A közüzemi díjat a 2011 áprilisa és júniusa között megkérdezett 3000 fő ötöde (20%) olykor nem tudta befizetni, 6%-uk pedig késett a lakáshitel törlesztéssel. A háztartásokat sújtó gondok természetesen összefüggnek egymással: a lakáshitel törlesztéssel késlekedők 75%-a a közüzemi díj befizetésével is késett.
Míg azonban a közüzemi díj befizetésének hiánya inkább az alacsony jövedelem, azaz a szegénység, addig a hiteltörlesztés elmaradása inkább átmeneti válság (amiből vezethet az út a (mély)szegénység felé, de az anyagi bajoktól való megszabadulás irányába egyaránt).
A közüzemi díjat és a lakáshitel-törlesztést befizetésével küszködők legfontosabb társadalmi jellemzői*
Mint a táblázatból kiolvasható a közüzemi díj befizetésének gondja sokkal erősebben függ a társadalmi helyzettől, mint a lakáshitel-törlesztéssel való küszködésé. Míg ez utóbbi esélyét „csak” a rossz munkaerő-piaci helyzet, a származás és a kisvárosi lét növeli, addig a közüzemi díj befizetésével küszködők esetében a származás és a rossz munkaerő-piaci helyzet egymással is összefüggő hatását tovább fokozza a képzetlenség és a rossz lakáshelyzet.
Az azonosságnak és eltérésnek ez az egyidejű jelenléte a küszködők véleményeiben is tetten érhető. A háztartás gazdasági helyzetét mindkét csoport (különösen a közüzemi díjfizetéssel nehezen birkózók köre) súlyosnak látja, s a származás miatti diszkriminációs tapasztalat és a migrációs hajlandóság is magas mindkét csoport estében.
A közüzemi díjat és a lakáshitel-törlesztést befizetésével küszködők néhány jellemző véleménye*
Ugyanakkor a közüzemi díjat befizetni olykor képtelenek a politikától elfordultak, s a rossz egészségi állapottól éppúgy szenvednek, mint a nem és a kor miatt érzett diszkriminációtól. Mindez nem jellemző a lakáshitel törlesztéssel elmaradók körére, akik esetében a magasabb képzettséget és piacképesebb készségeket, így jobb jövőt sejtető internethasználat az átlagnál elterjedtebb.
Sik Endre, TÁRKI Zrt.