negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


Felajánlók és fel nem ajánlók

Minden személyi jövedelem után adózó magyar számára adott a lehetőség, hogy személyi jövedelemadója 1+1%-át felajánlja valamilyen civil szervezet illetve egyház számára, mégis sokan nem élnek ezzel a lehetőséggel. Ők leginkább érdektelenségből cselekszenek így, legalábbis az adójuk 1+1%-át fel nem ajánlók egyharmadának ez egyszerűen nem jutott eszébe, de vannak olyanok is, akik tudatosan nem használják ezt a módot arra, nem-kormányzati tevékenységeket, kezdeményezéseket támogassanak – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet legfrissebb, júniusi felméréséből.
Mivel az 1%-os adó két formájának felajánlásáról részletes hivatalos statisztikák léteznek, ezért a TÁRKI kutatása inkább azt célozta, hogy megtudjuk, aki nem ajánlotta fel az 1%-át, az miért nem tette ezt, illetve, hogy aki felajánlotta, az mi alapján döntött.

Azok, akik felajánlhatták volna adójuk 1%-át, de ezt nem tették, legtöbben arra hivatkoztak, hogy ez eszükbe sem jutott (34%). A többiek vagy megrögzött adó fel nem ajánlók (18%), illetve „nem érdekli őket az ilyesmi” (13%), vagy idejük nem volt erre (12%), vagy nem találtak alkalmas szervezetet, akinek szívesen felajánlották volna pénzüket (12%), vagy valami más oka volt a fel nem ajánlásnak (11%).

Azok, aki felajánlották adójuk 1%-át, legtöbben azért (is) tették ezt, mert valamilyen módon személyesen érintettek a kedvezményezett szervezet működésében (57%). A többiek döntését valaki más hozta meg (a könyvelője vagy a munkáltatója), vagy/és a családtagok, illetve a barátok győzték meg (22-22%). Sokkal kisebb azok aránya, akik döntésében szerepet játszott a média (11%) vagy a köztéri reklámok (5%) sugallata.

A személyes érintettség ereje az átlagosnál erősebb a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők körében (70%), illetve azok esetében, akik még nem döntötték el, hogy részt vesznek-e a következő választáson (65%), s ez az a két társadalmi csoport az, amelyikre a média is az átlagosnál erősebben hat (körükben az átlagos 11% helyett 20% azok aránya, akik a média alapján (is) döntöttek).

Nem meglepő, hogy a média és a köztéri plakátok hatása nagyvárosokban is erősebb az átlagosnál: a felajánlást tevők átlagosan 11% és 5%-ához képest az itt élők 19% és 15%-a döntött reklámok alapján (is).

Sik Endre (TÁRKI)