negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


Konfliktusaink

Általában azokkal van a leginkább konfliktusunk, akikkel gyakran találkozunk. Ezért nem meglepő, hogy a magyarok közel harmadának volt már komoly konfliktusa a családban, negyedüknek pedig a munkahelyen, s hogy leginkább a munkahelyi konfliktusokat és legkevésbé a családi konfliktusokat hagyjuk szó nélkül – mutatta ki egy EU-s kutatás keretében az ELTE Társadalomtudományi Kara (TáTK) által végzett kutatás.
Leginkább azokkal van konfliktusunk, akikkel gyakran találkozunk, így tehát nem váratlan az ELTE Társadalomtudományi Karának a TÁMOP keretében végzett INFOTÁRS című kutatásának eredménye, miszerint a felnőtt magyarok 29%-ának volt már komoly konfliktusa a családban és 25%-ának a munkahelyen. Ugyanakkor nem sokkal kevesebben, a válaszadók 22%-a került már ellentétbe az eladóval is vásárlás során, s még ritkábban alakul ki konfliktus, amikor nincs „találkozási kényszer”, mint például a szomszédokkal (17%), illetve az önkormányzattal (9%).

A fent említett ötféle konfliktus-lehetőség egyikével sem találkozott a megkérdezettek közel fele (45%), ugyanakkor az ötből legalább hárommal szembe kellett, hogy nézzen 13%-uk. A konfliktusmentesség a kevésbé intenzív életmóddal és a béketűréssel látszik összefüggeni, amennyiben az átlagosnál (45%) nagyobb a konfliktust soha nem érzékelők aránya az idősek (59%), a községben és az Észak-alföldi régióban élők (53-54%), továbbá a legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezők (50%) és a vallásosak (53%) körében.

A konfliktusok ott gyakoribbak (vagy ott érzik, szenvedik meg, vallják be nagyobb eséllyel ezeket), ahol „zajlik az élet”. Az átlagosnál (13%) nagyobb a sok konfliktust megélők aránya a budapestiek, megyeszékhelyen és a Közép-magyarországi régióban élők körében (rendre 17, 19 és 20%). Továbbá, mint a következő két ábrán látható a konfliktusok esélye nő az iskolai végzettséggel, illetve abban az életkorban a legmagasabb, amikor a családalapítás történik, vagy/és a munkaerő-piaci helykeresés a legintenzívebb.

Sok konfliktus előfordulásának aránya az iskolai végzettség szerint
ábra
Forrás: TÁMOP 4.1.2./a/2-10/1-2010-0011. számú INFOTÁRS projekt


Sok konfliktus előfordulásának aránya korcsoportonként
ábra
Forrás: TÁMOP 4.1.2./a/2-10/1-2010-0011. számú INFOTÁRS projekt


Az egyes konfliktusfelületek kialakulásának esélye természetesen eltérő lehet társadalmi csoportonként. Például a családdal való konfliktus esélye magasabb az átlagosnál (29%), az egyszobás és a négyszobás lakásban lakók (35 és 33%), illetve a nagyvárosi bérházakban élők körében (41%). A munkahelyi konfliktus esélye sokkal magasabb az átlagosnál (25%) főiskolai vagy egyetemi végzettségűek körében is (48%, illetve 38%).

Az emberek leginkább a munkahelyi konfliktusokat (36%) és legkevésbé a családi konfliktusokat (16%) hagyják szó nélkül. A megkérdezettek nem látnak különösebb eltérést abban, hogy ők maguk, a közvetlen környezetükben élők, illetve általában a Magyarországon élő emberek milyen arányban követik konfliktus esetén a „ne szólj szám, nem fáj fejem” stratégiát. Abban azonban már lényeges különbséget észlelnek, hogy mennyire gyakori a saját és mások életében a konfliktusok kenyértörésig élezése, vagyis amikor nem hagyják magukat, és igazukat megpróbálják bármi áron érvényre juttatni. Maguknál ezt a megkérdezettek ritkán (9%) vélik felfedezni, a közvetlen környezetükben élőknél viszont jóval gyakrabban (25%). A magyar társadalomról ezzel szemben úgy vélik, hogy majd’ minden második esetben (45%) kenyértörésre kerül sor.

Sik Endre (TÁRKI) – Tausz Katalin (ELTE TáTK)