Nem nőtt a nyílt, s tovább csökkent a látens és a teljes idegenellenesség

Tíz magyarból három idegenellenes, egy idegenbarát, ugyanakkor hat mérlegel abban a kérdésben, hogy Magyarországnak minden menedékkérőt be kellene-e fogadnia vagy sem – derül ki a TÁRKI kutatásából, amely egyúttal egy 1992 óta folyó, idegenellenességgel foglalkozó TÁRKI-kutatássorozat legfrissebb adata.
2011 áprilisában a felnőtt lakosság egyharmada (32%-a) értett egyet azzal a nyíltan idegenellenesnek tekinthető állítással, hogy az országba egyetlen menedékkérőt se kellene beengedni. Velük szemben csak negyedannyian, a magyar felnőttek összesen 8%-a tekinthető idegenbarátnak: szerintük minden menedékkérőt be kell fogadni. A többség (a megkérdezettek 60%-a) mérlegelné a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdését.

Mint az alábbi ábrán látható, a nyílt idegenellenesség mértéke a kezdeti gyors növekedés (1992-1995) után előbb erőteljesen ingadozott (1996-2002), majd 2003 óta jóval kisebb ingadozások figyelhetők meg, azaz a nyílt idegenellenesek aránya lényegében változatlan: minden harmadik-negyedik felnőtt magyar vállalja fel nyíltan elutasító véleményét.

A nyílt idegenellenesek, az idegenbarátok és a mérlegelők aránya 1992 és 2011 között (%)
ábra
Forrás: TÁRKI Omnibusz-kutatás 2007-2011. Ha egy évben több adatfelvétel volt, az ábrán a tavaszi adatok szerepelnek.


A mérlegelőket megkérdeztük, hogy milyen nemzetiségű, etnikumú menedékkérőket nem fogadnának be. Mint a következő táblából kiolvasható, 2007 óta (amióta a nyílt idegenellenesség mértéke alig változott) a mérlegelők körében minden potenciális bevándorló csoporttal szemben csökkent vagy változatlan az elutasítás mértéke. Ugyanakkor 2011-ben a kínaiak elutasítása kiugró mértékben csökkent az előző évekhez képest, de még így is a mérlegelők közel kétharmada utasítja el őket (is).

A Magyarországra érkező különböző etnikumú menedékkérők befogadását elutasítók (látens idegenellenesek) aránya (a mérlegelők körében, %)
ábra
Forrás: TÁRKI Omnibusz-kutatás 2007-2011.
X – Az adott kisebbséget az adott évben nem kutattuk.


A látens (azok a mérlegelők, akik menedékkérők mind az öt csoportját elutasítanák) és teljes (a nyílt és látens idegenellenesség összege) idegellenesség mértéke tovább csökkent: tízből három magyar felnőtt nyíltan elutasító (30%), további kettő (22%) mérlegelésbe bújtatva, de valójában szintén elutasítóan viszonyul a menedékkérő külföldiekhez, így összességében minden második magyar jellemezhető idegenellenességgel (52%).

A nyílt, a látens és a teljes idegenellenesség mértéke 1992 és 2011 között (%)
ábra
Forrás: TÁRKI Omnibusz-kutatás 2007-2011.


Sik Endre, TÁRKI Zrt.