negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


Lassú javulás a gazdasági közérzetben: óvatosan derűlátó vállalatok, reménykedő lakosság

Tavaly év végére kismértékben ugyan, de tovább javult a gazdasági szektor közérzete, a lakosságé azonban nem változott. A közeljövőt tekintve mind a vállalati szféra, mind pedig a lakosság inkább optimista - derül ki a TÁRKI és KOPINT-TÁRKI negyedévenkénti felmérésének legutóbbi hullámából, amely a vállalatok és a lakosság közérzetét és várakozásait vizsgálja.
A gazdasági szereplők közérzete 2010 negyedik negyedévében, folytatva az előző hat negyedév során megfigyelt trendet, kismértékben tovább javult. A TÁRKI lakossági, illetve a KOPINT-TÁRKI feldolgozóipari vállalatok helyzetének és kilátásainak felmérését szintetizáló gazdasági közérzeti index értéke egy 0-100-ig terjedő skálán 43 pontot ért el az előző negyedévi 42,5 pont után, ezzel valamivel meghaladta a világgazdasági válság európai és magyarországi elmélyülése előtti (2008 közepére jellemző) szintet. Még mindig messze vagyunk azonban a kilencvenes évek végére, illetve a kétezres évtized első felére jellemző 45 és 53 pont között mozgó közérzeti értékektől.

Gazdasági közérzetünk kedvezőbbé válása részben a vállalati szektor határozottan jobb helyzetértékeléséből, részben pedig az ország jövőbeli kilátásaiba vetett bizakodásból táplálkozik. A jellemzően a külpiaci trendektől függő feldolgozóipari vállalatok saját helyzetmegítélését mutató részindex látványosan javult az elmúlt hónapokban: a 2010 tavaszi 32 pontról nyárra 35 pontra, a negyedik negyedévre pedig már 44 pontra nőtt, ráadásul a jövőbeli kilátások további emelkedést vetítenek előre.

A lakosság közérzete ugyanakkor nem javult az előző negyedévhez képest. Bár abban, hogy helyzete a következő időszakban kedvezőbb lesz, a megkérdezettek közel fele reménykedik, pillanatnyi pozícióját az átlagos magyar háztartás valamivel rosszabbnak érzékeli, mint egy negyedévvel korábban: a lakosság saját helyzetérzékelését mutató index összetevője 40 pontról 39-re csökkent. Nem lett jobb az ország általános állapotának megítélése sem: a lakosság egészének véleménye szerint az ország helyzete nem romlott, de nem is javult érdemben, hiszen hasonlóan az előző negyedévhez, a 2006 közepe óta megfigyelhető – mérsékelten rossz ítéletet kifejező – 30 pont alatti tartományban stagnál: 2010 júliusában és októberében egyaránt 29 pontot ért el. Még szigorúbban vélekednek az ország pillanatnyi állapotáról a megkérdezett cégvezetők: véleményük szerint Magyarország helyzete az elmúlt negyedévben enyhén tovább romlott, és az előző negyedévi 24 pontos értékről 22-re csökkent.

A jövőbeli folyamatok kedvezőbb alakulásába vetett bizakodás ugyanakkor töretlen. A közelmúlt javuló tendenciáit egyértelműen érzékelő feldolgozóipari vállalatok saját helyzetükben további – bár a korábbinál kisebb mértékű – javulással számolnak, és a lakossági várakozások is pozitív irányú elmozdulást vetítenek előre. Ami pedig az ország kilátásait illeti, a bizakodás, a folyamatok kedvező irányú alakulásába vetett remény fennmaradt: mind a lakosság (53 pont), mind a cégvezetők (57 pont) arra számítanak, hogy a következő félév során Magyarország általános helyzete jelentősen jobb lesz.

Összességében a felméréseinkből kirajzolódó folyamatok egyrészt arra utalnak, hogy a gazdasági szereplők helyzete apránként javul, bár a lakosság körében egyelőre nem olyan mértékben, ahogy azt korábban remélték. Egyértelmű ugyanakkor a feldolgozóipari cégek közérzetének jobbá válása, és kismértékben az ország helyzetével és kilátásaival kapcsolatos közérzeti érték is nőtt. 2011-ben arra számíthatunk, hogy az exportorientált feldolgozóipari vállalatok közérzete tovább javul a stabilnak látszó németországi konjunktúrára alapozva, és apránként a belföldi piactól függő vállalkozások is javuló keresleti helyzetet tapasztalnak. Eközben a lakossági reáljövedelmek ugyancsak emelkednek, javítva majd a lakossági helyzetértékelést. Mindennek következtében a gazdasági közérzet további javulása valószínű, amennyiben váratlan negatív körülmények nem okoznak törést a tendenciákban.

A gazdasági közérzet és fő összetevőinek indexe
ábra

A kilátások megítélése: mennyivel lesz jobb/rosszabb a helyzet? (százalékpont)
ábra

A gazdasági szereplők közérzetét mérő indexről

Az index alapadatai a TÁRKI-nak a lakossági várakozásokat, illetve a KOPINT-TÁRKI-nak a feldolgozóipari vállalatok konjunkturális helyzetét tesztelő felméréseiből származnak. A TÁRKI lakossági adatfelvétele során negyedéves rendszerességgel mintegy 1000 embert kérdeznek meg, akik nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentálják a magyar felnőtt lakosságot. A KOPINT-TÁRKI feldolgozóipari adatfelvétele során ugyancsak negyedéves rendszerességgel mintegy 250 vállalatot kérdeznek meg, amelyek vállalatnagyság szerint reprezentatívak a feldolgozóipari vállalatok körére. A 2010 negyedik negyedévi adatfelvétel mindkét felmérés esetében október második-negyedik hetében készült.

A gazdasági szereplők közérzetét mérő index értékei nyolc kérdésre adott válaszokból jönnek létre. A lakossági felmérésből a háztartások saját helyzetével (1) és kilátásaival (2), illetve az ország helyzetével (3) és kilátásaival (4) kapcsolatos vélemények, a feldolgozóipari vállalatok konjunktúratesztjéből a megkérdezett vállalatvezetők saját helyzetének (5) és kilátásainak (6), illetve az ország helyzetének (7) és kilátásainak (8) megítélése szolgáltat alapadatot. Az egyes kérdésekre kapott válaszokat egy közös, 0-100-ig terjedő skálára transzformáltuk, ahol 0 a totális borúlátást, 100 az abszolút optimizmust fejezi ki. A nyolc részindex értékét szintetizáló közérzet-indexünkben 50-50%-os súllyal szerepelnek a saját helyzetről és kilátásokról, illetve az ország helyzetéről és kilátásairól alkotott vélemények; a lakossági és a feldolgozóipari vállalati felmérésekből kapott válaszok ugyanakkor egymáshoz képest 70–30%-os súlyaránnyal jelennek meg – kifejezve a lakossági fogyasztásnak a GDP felhasználásában, illetve a feldolgozóipari termelésnek a GDP előállításában játszott szerepét. Az index értékét 1999 első negyedéve óta közöljük, mivel ezóta állnak rendelkezésünkre negyedéves rendszerességgel adatok mindkét felmérésből.

Bartha Attila (KOPINT-TÁRKI)