negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


Kissé csökkent az idegenellenesség Magyarországon

Tíz magyarból három idegenellenes, egy idegenbarát, ugyanakkor hat mérlegel abban a kérdésben, hogy Magyarországnak minden menedékkérőt be kellene-e fogadnia vagy sem. Az elmúlt évekbeli hasonló kutatásokhoz képest az idegenellenesek arányának halvány csökkenését tapasztaljuk, de alapvetően az utóbbi 6-7 év trendjébe illeszkednek a TÁRKI 2010. novemberi kutatásának eredményei.
2010 novemberében a felnőtt lakosság 29%-a választotta a nyíltan idegenellenesnek tekinthető állítást, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. A megkérdezettek 12%-a tekinthető idegenbarátnak: szerintük minden menedékkérőt be kell fogadni. A többség (a megkérdezettek 59%-a) mérlegelné a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdését.

Mint az az alábbi ábrán látható, a nyílt idegenellenesség mértéke a kezdeti gyors növekedés (1992-1995) után előbb erőteljesen ingadozott (1996-2002), majd 2003 óta jóval kisebb ingadozások figyelhetők meg, azaz a nyílt idegenellenesek aránya azóta lényegében változatlan.

A nyílt idegenellenesek, az idegenbarátok és a mérlegelők aránya 1992 és 2010 között (%)
ábra
Forrás: TÁRKI Omnibusz-kutatás 2007-2010. Ha egy évben több adatfelvétel volt, az ábrán a tavaszi adatok szerepelnek.


A mérlegelőket megkérdeztük, hogy milyen nemzetiségű, etnikumú menedékkérőket nem fogadnának be. Mint a következő táblából kiolvasható, míg 2007 óta (amióta a nyílt idegenellenesség mértéke alig változott) a mérlegelők körében minden potenciális bevándorló csoporttal szemben csökkent vagy változatlan az elutasítás mértéke.

A Magyarországra érkező különböző etnikumú menedékkérők befogadását elutasítók (látens idegenellenesek) aránya (a mérlegelők körében, %)
ábra
Forrás: TÁRKI Omnibusz-kutatás 2007-2010


Ebből következően a látens (azok a mérlegelők, akik menedékkérők mind az öt csoportját elutasítanák) és teljes (a nyílt és látens idegenellenesség összege) idegellenesség mértéke is lényegében változatlan, illetve kissé csökkent.

A nyílt, a látens és a teljes idegenellenesség mértéke 1992 és 2010 között (%)
ábra
Forrás: TÁRKI Omnibusz-kutatás 2007-2010


2010-ben az idegenellenesség mértéke az átlagosnál (29%) sokkal magasabb a Dél- és Nyugat-Dunántúli régióban élők (38% és 33%), az iskolázatlanok (37%) és a munkanélküliek (43%) között.

A parlamenti választáson részt venni szándékozók körében átlagos, a valószínűleg vagy biztosan nem szavazók körében magas (39% és 35%) a nyílt idegenellenesség mértéke. A pártszimpátiával rendelkezők között a FIDESZ-szavazók átlagosan, a Jobbik-szavazók kismértékben jobban, az MSZP és LMP szavazók az átlagosnál kevésbé (22% és 21%) idegenellenesek.

Bernát Anikó - Sik Endre (TÁRKI)