negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


Ár- és minőségérzékenység

„A magyar fogyasztó csak az árat nézi, nem érdekli a minőség” – szól a jellemző közhely a magyarokról. De valójában milyen is a magyar fogyasztó: tényleg csak az ár érdekli, vagy az ár-érzékenység mellett a minőség-érzékenység is jellemző fogyasztói szempont? Ezeket a kérdéseket a TÁRKI Gazdasági kultúra című 2009-es kutatása alapján válaszolhatjuk meg, amely eredményeket össze tudjuk vetni a rendszerváltás előtti és az egy évtizeddel ezelőtti fogyasztói attitűdökkel is.
A TÁRKI 2009-ben készült Gazdasági kultúra c. vizsgálata számos más kérdés mellett azt is vizsgálta, hogy igaz-e az a közkeletű nézet, miszerint a magyar fogyasztó jellemzően árérzékeny, míg a minőség csak másodlagos szempont. Az eredmények azt mutatják, hogy a mai magyar fogyasztó a ruhanemű esetében a keresi nagyon az olcsó árut (35%-uk ár-, 15%-uk minőség-érzékeny), az elektronikai cikkek esetében hajlandó leginkább többet fizetni a minőségért (27%-uk minőség-, 19%-uk árérzékeny), míg az élelmiszerek terén vizsgált a zöldség- és gyümölcsfogyasztás e két véglet között található (20%-uk ár-, 23%-uk minőség-érzékeny). (1. ábra)

1. ábra Az ár- és minőség-érzékenyek aránya három terméktípus esetében 2009-ben (az adott jószágot vásárlók %-a)
ábra
Forrás: TÁRKI Gazdasági kultúra kutatás 2009


A 2009-es eredményeket össze tudjuk vetni korábbi kutatások tapasztalataival. A rendszerváltás előtti állapothoz képest 1999-re a zöldség- és gyümölcsfogyasztás esetében két nagyobb mértékű változás történt: többen vásároltak zöldséget, gyümölcsöt (talán mert eltűnt a háztáji, s megjött a bevásárlóközpont), illetve a minőség-érzékenyek rovására megnőtt a realista, azaz az ár és minőség között egyensúlyt kereső fogyasztók aránya. Az elmúlt tíz évben ehhez képest csak annyi történt, hogy még elterjedtebbé vált a zöldség- és gyümölcsfogyasztás. (1. táblázat)

1. táblázat Az ár- és minőség-érzékenyek aránya a zöldség- és gyümölcsvásárlók körében 1987-2009-ben
ábra
Forrás: TÁRKI Háztartás-kutatás 1987, TÁRKI Monitor 1999, Forrás: TÁRKI Háztartás-kutatás 1987, TÁRKI Monitor 1999


A cipő- és ruhavásárlás esetében a rendszerváltás során (nyilván az életszínvonal esése miatt) nagymértékben zuhant a minőség-érzékenyek aránya, s megugrott az ár-érzékenyek vagy nem-vásárlók aránya. Az utóbbi tíz évben nagy változások nem történtek ebben a termékcsoportban sem, de azért kismértékben csökkent a nem vásárlók, s nőtt a realista fogyasztók aránya. (2. táblázat)

2. táblázat Az ár- és minőség-érzékenyek aránya a cipő- és ruhavásárlók körében 1987-2009-ben (%)
ábra
Forrás: TÁRKI Háztartás-kutatás 1987 (Sik 1991), TÁRKI Monitor 1999, Forrás: TÁRKI Háztartás-kutatás 1987 (Sik 1991), TÁRKI Monitor 1999


Míg a nemek között nincs eltérés az ár- és minőség-érzékenyek arányában, addig a kor előrehaladtával mindhárom jószág esetében (de legerősebben a divat-érzékeny cipő- és ruhavásárlók esetében) erősen nő az ár-érzékenyek, s kissé csökken a minőség-érzékenyek aránya. (2. ábra) Az iskolai végzettségtől (nyilván részben a gazdasági aktivitás és a jövedelemszint eltérései miatt) az ár- és minőség-érzékenyek aránya mindhárom jószág esetében (de legerősebben a tartós fogyasztási cikket vásárlók körében) erősen függ: az alacsony iskolai végzettségűek között az előbbi, a magasabb iskolai végzettségűek esetében az utóbbi dominál. (3. ábra)

2. ábra Az ár-, és minőség-érzékenyek aránya a cipő- és ruhavásárlók körében az életkor függvényében (2009-ben, %)
ábra
Forrás: TÁRKI Gazdasági kultúra kutatás 2009


3. ábra Az ár- és minőség-érzékenyek aránya a tartós fogyasztási cikk vásárlók körében az iskolai végzettség függvényében (2009-ben, %)
ábra
Forrás: TÁRKI Gazdasági kultúra kutatás 2009


Sik Endre, TÁRKI Zrt.