negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


Az újdonság fejlődés vagy manipuláció?

Egyre nő azok aránya, akik szerint az újdonságok sokkal inkább a fogyasztásösztönzés eszközei – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet „A gazdasági növekedés társadalmi-kulturális feltételei" című kutatásából. S bár továbbra is erős generációs különbség van az újdonságra való nyitottság terén a fiatalabbak és az idősebbek között, 2009-ben a fiatalok még a tíz évvel ezelőttihez viszonyítva is jóval magasabb arányban próbáltak ki új terméket és viszonyultak pozitívan az újdonságokhoz.
Közhely, hogy az újdonság a fogyasztás egyik vezérlő értéke a fogyasztásorientált gazdaságokban. A TÁRKI által 2009-ben készített "A gazdasági növekedés társadalmi-kulturális feltételei" című kutatás során megvizsgáltuk, hogy 1999-hez képest hogyan változott a magyar lakosság új termékekhez való viszonya: mekkora részük látja az új termékben a fejlődés megtestesülését, illetve mekkora részük véli úgy, hogy az új termékek inkább a fogyasztás manipulált növelésén keresztüli profitszerzés eszközei.

Az újdonsághoz való viszony két típusának aránya 1999-ben és 2009-ben (%)
ábra
Forrás: TÁRKI Magyar Háztartás Monitor 1999, TÁRKI Gazdasági kultúra kutatás 2009


Az adatok azt mutatják, hogy csökken az új javak fogyasztását pozitív jelenségnek tekintők aránya, s nő azoké, akik az újdonságot a fogyasztásélénkítés egyik technikájának tekintik csupán. A képet azonban árnyalja, hogy nem változott azok aránya, akik „azonnal szeretnek kipróbálni minden új terméket”, sőt kismértékben nőtt is a részesedésük az 1999-ben mért 25%-ról a 2009-ben tapasztalt 28%-ra, azaz összességében minden negyedik felnőtt magyar igen fogékony az új termékekre.

1999-ben az átlagnál nagyobb volt az „újdonságpártiak” (azaz az új dolgokat szívesen kipróbálók illetve az újdonságot fejlődésként értelmezők) aránya több társadalmi csoportban is, így a jó anyagi körülmények között élők (magasabb jövedelem és több tartós fogyasztási eszköz), az idegen nyelvet beszélők, az ország észak-nyugati régiójában lakók, a rendszeres újságolvasók, a vállalkozó szelleműek és kockázatkedvelők1 illetve a szakmunkásképzőt vagy középiskolát végzettek körében. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a magasabb vásárlóerővel és nyitott-modern gondolkodással jellemezhető társadalmi csoportok engedhették meg maguknak az újdonságpártiság luxusát, s álltak erre értékrendjüknél fogva is készen.

2009-ben az újdonságot kipróbálni az átlagosnál (28%) sokkal hajlamosabbak voltak a nagyvárosban élők, a gimnáziumi vagy magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, a tanulók és az alkalmazottak. Az újdonságra éhesek átlagos havi egy főre jutó jövedelme átlag feletti, szemben azokéval, akik megvárják, amíg mások kipróbálják az új termékeket, utóbbiak jövedelme ugyanis átlag alatti.

Az újdonsághoz való viszonyt legerősebben az életkor befolyásolja. 2009-ben, csakúgy mint tíz évvel korábban a kor növekedésével folytonosan csökkent újdonságpártiak aránya mértéke, azaz a fiatalok jóval fogékonyabbak rá, mint az idősebb generációk. Míg azonban az újdonságot a fejlődéssel azonosítók aránya korcsoportonként alig változott az elmúlt tíz évben, addig az újdonság-éhség ma sokkal erősebben jellemzi a legfiatalabbakat, mint tíz éve.

Az újat kipróbálni vágyók és az újdonságban a fejlődés motorját látók aránya korcsoportonként 1999-ben és 2009-ben (%)
ábra
Forrás: TÁRKI Magyar Háztartás Monitor 1999, TÁRKI Gazdasági kultúra kutatás 2009


1A vállalkozó szelleműség azokat foglalja magában, akik ha nagy pénzhez jutnának, vállalkozásba fektetnék azt (ahelyett, hogy felélnék vagy félretennék), a kockázatkedvelés azokat, akik kedvelik a nagy jövedelmű, bár kockázatos állásokat (az átlagos jövedelmű, de biztos állásokkal szemben).

Sik Endre, TÁRKI Zrt.