Többet dolgozni: igen, rosszabb körülmények között dolgozni: talán, költözni: nem
A munkanélkülivé válás elkerülése érdekében a magyar lakosság inkább vállalja a többletmunkát vagy a rosszabb munkakörülményeket, mint a munka miatti költözést – derül ki a TÁRKI 2010. áprilisi kutatásából.
Ha nem lenne munkája, a foglalkoztatottak fele (52%) hajlandó lenne napi 10 óránál hosszabb ideig dolgozni, harmada (33%) pedig akár rossz munkakörülmények között is dolgozna, de csak negyedük (25%) lenne kész más településre költözni azért, hogy munkája legyen.
A háromféle áldozat vállalására eltérőn hat a munkanélküliségtől való nagy félelem vagy annak teljes hiánya. Akik egyáltalán nem, illetve akik nagyon félnek attól, hogy munkanélkülivé válnak, azok az átlagosnál hajlamosabbak sokat, illetve rosszabb munkakörülmények között dolgozni. Ezzel szemben még a munkanélkülivé válás réme sem ösztönöz költözésre: nincs ugyanis számottevő különbség a munka miatt költözésre hajlandók arányát tekintve a munkanélküliségtől nagyon tartók és az ettől egyáltalán nem félők körében.
A többlet- vagy rosszabb munkavállalásra és a költözésre való hajlandóság mértéke a munkanélkülivé válástól való félelem és annak hiánya szerint (%)
A válaszadók neme és lakóhelyük településtípusa szerint némi eltérést találunk az egyes csoportok között. A hosszabb munkaidőt a férfiak a nőknél (61% és 44%), a városiak a falusiaknál (megyeszékhelyen élők 63%-a, a városiak 62%-a, a budapestiek 60%-a, a községben élők csupán 44%-a) hajlamosabbak vállalni.
Rosszabb munkakörülmények között nem dolgoznának a budapestiek és a Közép-magyarországi régióban élők (az átlagos 33%-kal szemben csupán 16% és 14%-uk lenne erre hajlandó).
Munkanélkülivé válás esetén költözésre az átlagosnál (25%) valamivel nagyobb mértékben hajlana az, aki az Észak-magyarországi (36%), a Nyugat-dunántúli (32%) vagy az Észak-alföldi (30%) régióban, illetve megyeszékhelyen (34%) lakik.
Sik Endre, TÁRKI Zrt.