negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


Csodavárás közben

A második negyedévben a válság előtti szintre állt vissza a gazdasági közérzet indexe, a javulásban az országgyűlési választásoknak is szerepük lehet - olvasható ki a Tárki és a Kopint-Tárki által készített felmérésből.
Határozottan javult a gazdasági szereplők közérzete 2010 második negyedévében. Ez persze csak viszonylagos: a HVG megbízásából a Tárki és a Kopint-Tárki által készített gazdasági közérzeti index értéke 0-100-as skálán 41,1 pontot ért el az előző negyedévi 38,9 után, ezzel éppen elérte a világgazdasági válság magyarországi kibontakozása előtti, vagyis a 2008 közepére jellemző szintet.

ábra
Források: TÁRKI, KOPINT-TÁRKI


Mind a lakosság, mind a - döntően a külpiaci trendektől függő - feldolgozóipari vállalatok jelentős bizakodással tekintenek a jövőbe. Ez az optimizmus a lakosság és a cégek saját kilátásaira nézve is igaz, és fokozottan érvényes az ország perspektíváira. Meglehet, ebben a bizakodásban csodavárásra utaló jelek is fellelhetők. Bár a feldolgozóipari cégek már 2009 második negyedéve óta lényegesen jobbnak ítélik meg a kilátásaikat, mint az aktuális helyzetüket, a lakosság körében hosszú ideje most figyelhető meg először jelentős mértékű derűlátás - legalábbis a helyzetértékeléshez képest. Feltehető, hogy a lakosság gazdasági közérzetének javulásában ezúttal nem csupán gazdasági tényezőknek van szerepük. Bár a gazdasági környezetből fakadó bizonytalanságok is mérséklődtek (a görögországi folyamatok a felmérés időpontjában még nem rendítették meg a forint árfolyamát, a kamatok csökkenése pedig folytatódott), valószínű, hogy az országgyűlési választások is hozzájárultak a lakosság újabb keletű optimizmusához.

A gazdasági közérzet javulása ugyanakkor törékeny alapokon nyugszik. Április közepén - az országgyűlési választások két fordulója között - saját pillanatnyi helyzetét a lakosság átlagosan stagnálónak érzékelte, az ország helyzetét pedig rosszabbnak látta, mint az előző negyedévben. Ennél is nagyobb az eltérés a helyzetmegítélés és a kilátások között a feldolgozóipari vállalkozások körében: bár a reménység a közeljövő kedvezőbb alakulása iránt náluk is fennmaradt, aktuális helyzetében egyelőre további kismértékű romlásról számolt be a megkérdezett vállalkozások többsége. Ami az ország általános megítélését illeti, a cégvezetők véleménye hasonló a lakosság egészééhez: tényleges javulást egyelőre nem érzékelnek, és derűlátásukat ők is a jövőbeli folyamatok kedvezőbbre fordulására alapozzák.

ábra
Források: TÁRKI, KOPINT-TÁRKI


A jelenlegi trendek tükrében egyelőre bizonytalan, folytatódik-e a közérzetjavulás. A gazdasági tényezők inkább óvatosságra intenek: 2010 folyamán a lakosság még zömmel kedvezőtlen munkaerő-piaci folyamatokat tapasztal, a vállalkozások pedig csak lassan konszolidálódó - ráadásul a görög válság miatt további fokozott kockázatokat is hordozó - külpiaci feltételekkel szembesülnek. Reálisan az idei utolsó negyedévtől várható, hogy a lakosság fogyasztási és foglalkoztatási, illetve a cégek külpiaci helyzete is érdemben javul.

Az összetevők

Az index alapadatai a Tárkinak a lakossági várakozásokat, illetve a Kopint-Tárkinak a feldolgozóipari vállalatok konjunkturális helyzetét tesztelő felméréseiből származnak. A lakossági adatok felvétele során a Tárki negyedéves rendszerességgel mintegy ezer embert kérdez meg, akik nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely szerint a magyar felnőtt lakosságot reprezentálják. A Kopint-Tárki a feldolgozóipari adatfelvétel során ugyancsak negyedévente mintegy 250 - a vállalatnagyság szerint reprezentatív - cég vezetőitől kér választ.

A gazdasági szereplők közérzetét mérő index értéke nyolc kérdésre adott válaszokból áll össze. A lakossági felmérésben a kutatók a háztartások saját helyzetével és kilátásaival, valamint az ország helyzetével és kilátásaival kapcsolatos véleményeket firtatják. A feldolgozóipari vállalatok konjunktúratesztjéből származnak ugyanakkor a megkérdezett vállalatvezetőknek a saját helyzetükre és kilátásaikra, illetve az ország helyzetére és kilátásaira vonatkozó válaszai. Az egyes kérdésekre kapott válaszokat a kutatók egy közös, nullától százig terjedő skálán helyezték el, ahol a nulla a totális borúlátást, a száz az abszolút optimizmust fejezi ki. A nyolc részindex értékét szintetizáló közérzetindexben 50-50 százalékos súllyal szerepelnek a saját helyzetről és kilátásokról, illetve az ország helyzetéről és kilátásairól alkotott vélemények. A lakossági és a feldolgozóipari vállalati felmérésekből kapott válaszok a gazdasági közérzet indexében 70-30 százalékos súllyal jelennek meg, kifejezve a lakossági fogyasztásnak a GDP felhasználásában, illetve a feldolgozóipari termelésnek a GDP előállításában játszott szerepét. A 2010. második negyedévi adatfelvétel április 12-23. között készült.

Bartha Attila