negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


Pártszimpátia: kampánytermék, megszokás, meggyőződés

A TÁRKI 2010 áprilisában végzett kutatásából kiderül, hogy tízből két magyar választópolgár döntött a kampány időszaka alatt arról, hogy az első fordulóban mely pártot támogatja a 2010-es országgyűlési választásokon, míg a többiek körülbelül fele-fele arányban megszokás, illetve meggyőződés alapján szavaztak.
A választás első fordulója után megkérdeztük a választáson résztvevőket arról, hogy mikor „született meg” az adott pártra leadott szavazat: A választás előtti hónapban? Régebben? Esetleg mindig is ennek annak a pártnak volt a szimpatizánsa? A TÁRKI 2010. áprilisi, a felnőtt magyar lakosságot reprezentáló 1000 fős kutatásának eredményei alapján azt látjuk, hogy a magyar választók nagytöbbsége nem a kampány hatására, hanem régebbi megszokása vagy meggyőződése alapján választott. A válaszadók közel felének (43%) megszokásból szavazott az általa szimpatikusnak ítélt pártra (legalábbis a választások előtt több mint egy hónappal eldöntötte, kire szavaz majd), 37%-uk pedig meggyőződéses híve egy pártnak (azt állítja ugyanis, hogy mindig is az adott párt szavazója volt). A válaszolók ötödének (20%) pártszimpátiája tekinthető kampányterméknek: 4%-uk a választások előtti napokban, 2%-uk az azt megelőző héten, 4%-uk egy-két héttel korábban, 10%-uk pedig legfeljebb egy hónappal az első forduló előtt döntött a választott párt mellett.

1. ábra: Kötődés a választott párthoz a választói döntés megszületése pártok szerint (%)
ábra

Az 1. ábrán látható, hogy az LMP szavazótáborának pártszimpátiája zömmel kampánytermék, azaz tízből hét LMP-szavazó legfeljebb egy hónappal a választások első fordulója előtt döntötte el, hogy rájuk szavaz, ami egy új párt esetében nem meglepő. A másik új parlamenti párt, az LMP-nél valamivel régebben alakult Jobbik szavazótábora elsősorban megszokásból, másodsorban a kampány hatására szavazott a pártra, ugyanakkor alig találunk meggyőződéses Jobbik-szavazót. Az MSZP esetében a legjellemzőbb, hogy a választói „mindig is ennek a pártnak a szimpatizánsa volt”, azaz a szocialisták rendelkeznek a legnagyobb arányban elkötelezett szavazói réteggel. A Fidesz-KDNP esetében is magas a meggyőződésből rájuk szavazók aránya, ám a győztes pártszövetség szavazótáborán belül ezzel megegyező mértékben találunk megszokásból szavazókat is.

Az iskolai végzettség függvényében csökken a meggyőződésen és nő a megszokáson alapuló pártszimpátia kialakulásának esélye. A kampány az alacsony és a magasabb iskolai végzettség esetében alakította (ki? át?) erősebben a pártszimpátiát.

2. ábra: Kötődés a választott párthoz a választói döntés megszületése a legmagasabb iskolai végzettség szerint (%)
ábra

Sik Endre, TÁRKI Zrt.