Mozgósítottság
A jobboldali és baloldali érzelműek között jelentős eltérés tapasztalható a választási hajlandóságban: a baloldaliakhoz képest a jobboldali érzelműek több, mint kétszer annyian mondták, hogy biztosan elmennek április 11-én szavazni - derül ki a TÁRKI 2010. februárban készült reprezentatív kutatás eredményeiből.
A felnőtt magyar lakosság körében februárban végzett vizsgálat alapján, a politika beállítottságot mérő skálán elemeztük a választási hajlandóságot.
A jobboldaliak (a tízes skálán 8-10-as értéket választók) mozgósítottsága kiugróan magas: a teljes lakosság negyede (28%-a), a biztosan szavazóknak pedig a harmada (36%-a) jobboldali érzelmű. A baloldali érzelműek (a skálán 1-3 értéket választók) aránya a teljes lakosságon és a biztos szavazókon belül is 15-15%. A jobboldali érzelműek aránya az átlagosnál (28%) magasabb a férfiak (31%), a fiatalok, az a 18 és 29 év közöttiek (34%), a községekben élők (34%) és az 5 vagy több fős háztartásokban élők (41%) esetében. A baloldali érzelműek pedig az 1 illetve 2 fős háztartások (rendre 23%, 19%), az idősek (28%), illetve a nyugdíjasok (26%), valamint a Budapesten élők (25%) között vannak az átlagosnál (15%) magasabb arányban.
A skála alapján képzett jobboldali és baloldali érzelmű csoport között jelentős eltérés tapasztalható a választási hajlandóságban is: a baloldaliakhoz képest a jobboldali érzelműek körében több, mint kétszer annyian mondták, hogy biztosan elmennek április 11-én szavazni.
Választási hajlandóság megoszlása a jobb-és baloldali érzelműek bontásában (N = 845)
Sik Endre - Páthy-Dencső Blanka, TÁRKI Zrt.