Növekvő részvétel, csökkenő bizonytalanság
A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 2010 márciusában a havi rendszeres pártpreferencia-kutatása mellett szakértői becslést is közöl a február havi Omnibusz adatfelvétel eredményei alapján.
A TÁRKI választáskutatási programja keretében a felnőtt lakosság körében végzett februári vizsgálat eredményein már érzékelhető, hogy a pártok kampánya elkezdődött és „hatásos”: az előző hónaphoz képest nőtt a pártpreferenciával rendelkezők aránya és ezzel együtt csökkent valamelyest a preferenciájukban bizonytalanok és a válaszmegtagadók aránya. Az 1000 fő megkérdezésén alapuló, a 18 éves és idősebb lakosságot életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentáló kutatás szerint továbbra is jelentősen vezet a FIDESZ-KDNP
* a kormánypárttal szemben, az MSZP támogatottsága a januárihoz képest azonban növekedett, elsősorban az idősebb korosztály körében. A Jobbik Magyarországért Mozgalom továbbra is tartja a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöb feletti támogatottságát: szavazóik a férfiak, a fiatalok és a városokban élők körében magasabb az átlagosnál. Az LMP támogatottsága januárhoz képest nőtt, de hogy ez növekvő trend része-e, az ezután derül ki.
A FIDESZ-KDNP támogatottsága a teljes felnőtt lakosság körében ebben a hónapban 37% (tavaly decemberben a FIDESZ támogatottsága szintén 37%, míg idén januárban 35% volt ez az arány). A Magyar Szocialista Párt tábora a teljes lakosság körében a decemberi 11% és a januárban mért 12% után, februárban 15%-nyi.
A pártválasztók körében 34 százalékponttal vezet a FIDESZ-KDNP az MSZP előtt (decemberben 43, januárban 40 százalékpontnyi volt a különbség a FIDESZ és az MSZP között). A biztos szavazó pártválasztók közül 61% a FIDESZ-KDNP-t támogatja (decemberben 63%, januárban 62% volt ez az aránya FIDESZ esetében), míg az MSZP szavazótábora 22%-on áll (decemberben 19%, januárban 22% volt).
A két nagy párt mellett a harmadik parlamentbe jutó párt továbbra is a Jobbik Magyarországért Mozgalom. Felmérésünk szerint ebben a hónapban a teljes népességen belül 7% a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatottsága (decemberben 7%, januárban pedig 6% volt), a pártválasztók körében az előző hónapban mért 10% után februárban 11%-nyi, a biztos szavazó pártválasztók között szintén 11%-nyi (decemberben 12%, januárban 11% volt ez az arány). Az LMP támogatottsága a teljes lakosságon belül 4%, a pártválasztók körében 6%-nyi, míg a biztos szavazó pártválasztók esetében 3%-nyi (szemben az előző hónapban mért 1%-kal).
Az MDF szavazói a teljes lakosságon belül 2%-ot, a pártválasztók körében szintén 2%-ot tesznek ki (decemberben 2%-on, míg januárban 4%-on állt). Az SZDSZ tábora a teljes felnőtt lakosság és a pártválasztók körében is 1-1% (ez megegyezik a januári eredménnyel). Februári felmérésünk szerint a biztos szavazó pártválasztókon belül az SZDSZ elveszítette a januárban mért 1%-os támogatottságát, míg az MDF 2%-os táborral rendelkezik.
Egy „most vasárnapi választáson” a szavazásra jogosultak 60%-a venne részt biztosan, ami jelentős növekedés a decemberi és a januári 51%-os arányhoz képest.
A ma még magukat biztosra ígérő résztvevők között is lehetnek olyanok, akik végül otthon maradnak és a jelenleg még bizonytalan pártpreferenciájúak és válaszmegtagadók egy része is elmehet szavazni, ezért érdemes az elsődleges adatokon túl pontosítani, kiegészíteni előrejelzésünket egy egyéb adatokon alapuló szakértői becslés segítségével.
Ennek eredményeképpen azt várjuk, hogy április 11-én részvétel mértéke 63-65% között lesz. Attól függően, hogy miképpen alakul a kampány a hátralevő két hónapban, elképzelhetőnek tartjuk, hogy a részvétel magasabb lesz, bár kis eséllyel éri el a 2002-es, rekord magas 71% körüli értéket.
Becslésünk szerint 63-65%-os részvétel mellett a FIDESZ-KDNP a listás szavazatok 53-55%-ára, az MSZP 21-23%-ra, a Jobbik 10-12%-ra számíthat. Rajtuk kívül az LMP, esetleg az MDF érheti el a parlamentbe jutási küszöböt (5%-kal).
Az egyes pártok tényleges választási szereplése azonban az eddigiekhez képest több bizonytalanságot hordoz. Számolni kell ugyanis azzal, hogy mennyire sikerül az egyes pártoknak mozgósítani a saját szavazótáborukat és azzal is, hogy milyen eredménnyel járnak az eddig nem vagy kevéssé alkalmazott kampánytechnikák (internet és a tényleges terepmunka).
Ha a részvétel 65 % fölötti lesz, az nem a FIDESZ-nek, hanem a politikailag mérsékelten aktív középrétegek körében az MSZP-nek és az MDF-nek, az értelmiség jelenlegi pátreferenciájukban bizonytalan részében az LMP-nek, a társadalmi peremhelyzetben élők között pedig a Jobbik-nak kedvez. Az LMP sikere azon múlik, hogy tud-e kellően sok helyütt listát állítani, a Jobbiké pedig azon, hogy mennyire lesz képes a peremhelyzetben levők közvetlen mozgósítására.
Az egyik legnagyobb bizonytalansági tényező az, hogy a Jobbik mennyi szavazót lesz képes elcsábítani a FIDESZ-től (akár úgy is, hogy listás és egyéni szavazataik megosztását éri el a FIDESZ szavazóinál). A két párt szavazótábora közötti határvonalat erősen befolyásolja, hogy a bizonytalankodók között mennyire sikerül Orbán Viktornak, illetve Vona Gábornak meggyőzőnek mutatkoznia.
A biztos részvételű, de bizonytalan preferenciájú választók között még mindig maradt 7-10% körüli szavazó, akiknek a szimpátiáit ma még nem lehet tudni: ez az előrejelzés számára bizonytalanságot, a pártok számára viszont lehetőséget jelent.
A pártpreferenciáikat az utolsó pillanatban megfogalmazó ún. impulzív szavazók között – becsléseink szerint – a legnagyobb mértékben az LMP-nek és az MDF-nek van keresnivalója. Kérdés, hogy sikerül-e megtalálniuk és a kampány utolsó egy-két hetében meggyőzniük őket.
Az adatfelvétel 2010. február 10 és 24. között zajlott. A TÁRKI a választások előtti utolsó előrejelzését április 7-én teszi közzé.
*A decemberi és a januári eredmények a FIDESZ, míg a januári a FIDESZ-KDNP együttes támogatottságát mutatja.
TÁRKI Zrt.