negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


Elmozdulás a mélypontról1 - Stagnáló helyzet, javuló kilátások

A gazdasági szereplők közérzete 2009 júliusában a mélypontról kilábalva javuló tendenciát mutat az elmúlt negyedévekhez képest. A HVG megbízásából a TÁRKI és a Kopint-TÁRKI által készített gazdasági közérzeti index értéke - 0-100-ig terjedő skálán - 33,3 pontot ért el az előző negyedévi 29,4 és az azt megelőző 28,7 pont után.
Befejeződött tehát az a drámai zuhanás, amelyet 2008 végén és 2009 tavaszán tapasztalhattunk. A lakosság és a döntően a külpiaci trendektől függő feldolgozóipar saját helyzetét és kilátásait tükröző közérzete javuló tendenciát mutat, bár még mindig lényegesen elmarad a hosszú távú átlagtól. A lakosság az ország általános helyzetét is valamivel jobbnak látja az előző negyedévhez képest, az ország kilátásaival kapcsolatban pedig lényegesen derűlátóbb, mint az év elején volt.

ábra
Források: TÁRKI, KOPINT-TÁRKI

Felméréseink eredménye alapján már az előző negyedévben is tapasztalható volt, hogy kezdünk kilábalni a mélypontról, a mostani adatok alapján pedig már látható a gazdasági közérzetünk derűsebbre fordulása. Az ország kilátásainak érdemi javulásában a lakosság és a vállalatok is évek óta folyamatosan reménykednek, a bizakodók aránya az év elején történt zuhanás után visszatért az egy évvel ezelőtt tapasztalt szintre. A lakosság és a feldolgozóipari vállalatok ítélete a jelenlegi helyzetükről nem változott jelentős mértékben, azonban a közeljövő perspektíváiról sokat javult. Az elmúlt két negyedévhez képest, amikor a teljes borúlátás jellemezte ezeket a vállalatokat, a feldolgozóipari cégek most már nagyobb bizakodással tekintenek a következő félév folyamataira. Tavasszal még azt tapasztalhattuk, hogy a lakosság növekvő aggodalommal tekint az eljövő hónapok elé: kilátásait lényegesen rosszabbnak vélte, mint aktuális helyzetét. Ezzel szemben mostanra az látható, hogy a közeljövőt a jelenlegi helyzeténél számottevően jobbnak reméli, tehát a magyar társadalom bízik abban, hogy helyzetének az év elején tapasztalt romlása megáll.

ábra
Források: TÁRKI, KOPINT-TÁRKI

Úgy tűnik tehát, hogy bár a lakosság és a feldolgozóipari vállaltok gazdasági közérzete jelentősen nem változott, jövőképük jelentősen javult a korábbi negyedévekhez képest és bizakodóbban tekintenek az elkövetkező félévre. Az is látható azonban, hogy bár a mélypontról elmozdultunk, a jelenlegi gazdasági-közérzetünk továbbra is jelentősen elmarad a gazdasági válság előtti időszakban tapasztalthoz képest, és várhatóan még hosszú idő, míg újra felkapaszkodunk a korábbi években mért szintre.

1Megjelent: HVG 2009. augusztus 8. ( 32. szám)


Páthy-Dencső Blanka

A gazdasági szereplők közérzetét mérő indexről

Az index alapadatai a TÁRKI-nak a lakossági várakozásokat, illetve a KOPINT-TÁRKI-nak a feldolgozóipari vállalatok konjunkturális helyzetét tesztelő felméréseiből származnak. A TÁRKI lakossági adatfelvétele során negyedéves rendszerességgel mintegy 1000 embert kérdeznek meg, akik nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentálják a magyar felnőtt lakosságot. A KOPINT-TÁRKI feldolgozóipari adatfelvétele során ugyancsak negyedéves rendszerességgel mintegy 250 vállalatot kérdeznek meg, amelyek vállalatnagyság szerint reprezentatívak a feldolgozóipari vállalatok körére. A 2009 harmadik negyedévi, utolsó adatfelvétel mindkét felmérés esetében július 7-15. között készült.

A gazdasági szereplők közérzetét mérő index értékei nyolc kérdésre adott válaszokból jönnek létre. A lakossági felmérésből a háztartások saját helyzetével (1) és kilátásaival (2), illetve az ország helyzetével (3) és kilátásaival (4) kapcsolatos vélemények, a feldolgozóipari vállalatok konjunktúratesztjéből a megkérdezett vállalatvezetők saját helyzetének (5) és kilátásainak (6), illetve az ország helyzetének (7) és kilátásainak (8) megítélése szolgáltat alapadatot. Az egyes kérdésekre kapott válaszokat egy közös, 0-100-ig terjedő skálára transzformáltuk, ahol 0 a totális borúlátást, 100 az abszolút optimizmust fejezi ki. A nyolc részindex értékét szintetizáló közérzet-indexünkben 50-50%-os súllyal szerepelnek a saját helyzetről és kilátásokról, illetve az ország helyzetéről és kilátásairól alkotott vélemények; a lakossági és a feldolgozóipari vállalati felmérésekből kapott válaszok ugyanakkor egymáshoz képest 70%-30%-os súlyaránnyal jelennek meg - kifejezve a lakossági fogyasztásnak a GDP felhasználásában, illetve a feldolgozóipari termelésnek a GDP előállításában játszott szerepét. Az index értékét 1999 első negyedéve óta közöljük, mivel azóta állnak rendelkezésünkre negyedéves rendszerességgel adatok mindkét felmérésből.