Diszkrimináció az álláskeresőkkel szemben
A TÁRKI legfrissebb, 2009. áprilisban készült reprezentatív kutatás eredményei szerint a 18-62 éves munkaképes korú népesség körében az álláskeresés, illetve állásvesztés során a megkérdezettek 6%-a érezte úgy, hogy az elmúlt 12 hónap során diszkrimináció érte, vagyis nem a munkavégzéssel összefüggő, hanem személyes tulajdonsága miatt (mert nő, kisgyerekes anya, cigány, öreg stb.) nem vették fel vagy bocsátották el.
A munkaképes korúak körében az álláskeresés, illetve állásvesztés során a megkérdezettek 6%-a érezte úgy, hogy az elmúlt 12 hónap során diszkrimináció érte, vagyis nem a munkavégzéssel összefüggő, hanem személyes tulajdonsága miatt (mert nő, kisgyerekes anya, cigány, fiatal, öreg stb.) nem vették fel vagy bocsátották el. A legtöbbet emlegetett tényező (a diszkrimináltság összes vélt okának 36%-a) a kisgyermek nevelése volt.
Az átlagosnál magasabb a munkahelykeresés- vagy vesztés során a vélt diszkrimináció mértéke a fiatalok és az iskolázatlanok (a 18-27 évesek, illetve a legfeljebb nyolc általános iskolát végzettek körében a mutató értéke 15%, illetve 13%), de hátrányt jelent a cigány származás is (12%).
Ezek az eredmények egybecsengenek a KSH adataival, amelyek szerint (valaha a munkaerő-piaci életpályája során) a 19-64 évesek 16%-át érte diszkrimináció (legalább egy okból) az álláskeresés során, 8%-át pedig elbocsátáskor
1.
Az álláskeresés során a diszkrimináció lehetséges okai közül a leggyakoribb az életkor (6%) és a családi állapot (4%) miatt érzett hátrány. A férfiak körében a származás, a nők körében a családi állapot és az életkor okoz az átlagosnál gyakrabban diszkriminációt.
Egy friss, európai uniós országokat összehasonlító adatfelvétel szerint a magyarországi romák körében a megkérdezettek 90%-a gondolja, hogy a származás alapú diszkrimináció széles körben elterjedt. Ez az érték a vizsgált negyvenöt - az EU27-be tartozó országokban átlagosan két kisebbséget vizsgáltak- kisebbségéhez viszonyítva (az olaszországi Észak-afrikaiak után) a második legmagasabb volt. A 2009-es adatfelvétel idején, az álláskeresés során a vizsgálatot megelőző 12 hónapban a magyar romák harmada (32%) szenvedett el diszkriminációt, ami (a cseh romákkal együtt) a vizsgált országok legmagasabb értéke.
2
Az álláskeresés során diszkriminációt elszenvedett romák aránya (%)
1 Társadalmi jellemzők és ellátórendszerek - 2007, KSH, 2008, Budapest
2 EU-MIDIS at a glance, 2009, FRA
http://fra.europa.eu/fraWebsite/attachments/EU-MIDIS_GLANCE_EN.pdf
Sik Endre - Simonovits Bori, TÁRKI