negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


Nem nőtt az idegenellenesség

2009 júniusában a felnőtt lakosság 33%-a választotta az idegenellenesnek tekinthető állítást, tehát, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. A megkérdezettek 10 %-a tekinthető idegenbarátnak, aki szerint minden menedékkérőt be kell fogadni. A többség (a megkérdezettek 57%-a) mérlegelné a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdését.
Mint az ábrán látható az idegenellenesség mértéke 2007 óta lényegében változatlan. A tizennyolc éves trendet nézve, az idegenellenesség mértéke a kezdeti gyors növekedés (1992-1995) után, előbb ingadozott (1996-1998, 1999-2001), majd 2002 óta kisebb ingadozások mellett 25-33% között stabilizálódott.

Az idegenellenesek, az idegenbarátok és a mérlegelők aránya 1992 és 2009 között (%)
ábra
Forrás: TÁRKI 1992-2009
Ha egy évben több adatfelvétel volt, az ábrán a tavaszi adatok szerepelnek.

A mérlegelőket megkérdeztük, hogy mely etnikumú menekülteket nem fogadnák be szívesen. Mint a következő táblából kiolvasható, míg 2006-hoz képest 2007-re a mérlegelők körében minden potenciális bevándorló etnikai csoporttal szemben nőtt, addig 2007 óta csökken az elutasítás mértéke.

A Magyarországra érkező különböző etnikumú menekültek befogadását elutasítók aránya (a mérlegelők körében, %)
ábra
Forrás: TÁRKI Omnibusz-kutatás 2006. június és 2008. szeptember

2009-ben az idegenellenesség mértéke az átlagosnál (33%) sokkal magasabb az iskolázatlanok (48%), a nyugdíjasok (39%), a munkanélküliek (44%), és a parlamenti választáson biztosan nem szavazók (40%) körében. Az idegenbarátság az átlagosnál (10%) inkább jellemzi a budapestieket (16%), a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket (22%), a vállalkozókat (19%) és a tanulókat (17%).

Sik Endre, TÁRKI Zrt.

Megjelent: Népszabadság, 2009. 07.03.