negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


2009.05.06. - TÁRKI a HVG-ben

Hó végi nélkülözés1

Bár ma ritkábban fordul elő a háztartásokban a hó végi pénzzavar, mint tizenhét éve, akkoriban a mainál többen bízhattak baráti-családi kölcsönben - derül ki a TÁRKI Omnibusz kutatás márciusi eredményeiből.
Egy korábbi HVG-ben megjelent elemzésben2 olvashattuk, Magyarországon a háztartások közel felében esik meg, hogy a hónap végére el-elfogy a pénz. A hó végi gondokkal küszködő háztartások több mint harmadában (40 százalék) havonta, további közel ötödében (18 százalék) pedig kéthavonta fordul elő a "sokadikai" pénzhiány. A rendszeresen ilyen pénzzavarba kerülők körében az átlagosnál magasabb az aktív korban lévők (29-58 évesek), az alacsony (legfeljebb szakmunkásképzőben szerzett) iskolai végzettséggel rendelkezők, a munkanélküliek, a gyesen lévők vagy egyéb eltartottak, a falusiak és a Közép- vagy Dél-Dunántúlon élők aránya. A pénzzavart csak hírből ismerő háztartások körében ellenben - a teljes lakosságon belüli arányaikhoz képest - az idősebbek (59 év felettiek), s ezzel összefüggésben a nyugdíjasok, valamint a városokban élők vannak többen.

1. táblázat Mit tettek a hónap végi pénzhiánnyal küszködő háztartások első- másod- és harmadsorban 2008 novemberében és 2009 márciusában (%)
ábra
Forrás: TÁRKI Omnibusz 2008. november (N=1006), 2009. március (N=997). Az 50 fő alatti elemszámot zárójel jelöli.

Mit tesznek a háztartások a pénzzavar leküzdésére? Tavaly novemberi felmérésünk azt mutatta, hogy első megoldásként vagy összehúzzák a nadrágszíjat, vagy kapcsolati tőkéjüket mobilizálják (segítség vagy kölcsön formájában), de a megtakarítások mozgósítása is közel hatoduk számára szóba jött. Ha az elsőnek választott módszer nem bizonyult elegendőnek, másodikként már csak a spórolás és a kapcsolati tőke állt rendelkezésre. Harmadsorban, akik eddig nem ezt a megoldást választották, spóroltak, de a háztartások hatoda ebben a helyzetben már a zálogba helyezést vagy a piaci kölcsönt választotta, esetleg segélyt kért (amit első helyen senki nem választott a hó végi pénzzavar elhárítására).
Idén tavasszal nagyjából hasonló volt a kép, de a válság elhúzódása már változásokat kényszerített ki a háztartások védekező magatartásában. Ezek közül a legfontosabb, hogy fogyóban vannak a pénz- és kapcsolati tőke tartalékai, ezért első megoldásként már kevesebben tudnak megtakarításaikhoz nyúlni vagy ismerőseikhez segítségért fordulni. Utóbbi rovására inkább a viszonzást feltételező kölcsönkérés terjed. Második megoldásként továbbra is (sőt növekvő mértékben) spórolással védekeznek. Azoknak a keveseknek, akiknek további megoldást kell kiagyalniuk, már sokkal kevésbé a személyi kölcsön, mint inkább a zaci vagy a segély maradt utolsó mentsvárnak.

2. táblázat Mit tettek a hónap végi pénzhiánnyal küszködő háztartások első- másod- és harmadsorban 1992-ben (%)
ábra
Forrás: Magyar Háztartás Panel 1. hullám (2050 magyar háztartás részvételével)

Tizenhét évvel ezelőtt, amikor a mainál sokkal elterjedtebb volt a hó végi pénzzavar (a háztartások közel kétharmada kényszerült ezzel szembenézni), a háztartások kölcsönös kölcsönzése volt a leggyakoribb védekező megoldás - ami felé tavaly november óta elmozdulni látszanak a mai stratégiák is. Akkoriban jóval többen voltak, akik baj esetén még hozzá tudtak nyúlni meglévő megtakarításaikhoz, s ezzel azonos arányban kezdtek spórolni, ami ma a favorit. Míg azonban akkoriban afféle harmadik vészmegoldásként a segélyezést gyakrabban választották, mint a zacit, ma - még - fordított a helyzet.

1Megjelent: HVG 2009/18. szám
2Megjelent: HVG 2009/6. szám

Páthy-Dencső Blanka - Sik Endre