negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


Tovább nőtt a félelem a munkanélküliségtől

Míg a kilencvenes évek elején és közepén, a transzformációs válság idején az alkalmazottak és vállalkozók negyede-harmada, a gazdasági válságot érintő 2008-2009-es években közel fele tart attól, hogy munkanélkülivé válhat - derül ki a TÁRKI Omnibusz kutatás legfrissebb eredményeiből.
A '90-es években a munkanélkülivé válástól való félelemnél jelentősen magasabb volt a "kívül rekedéstől" való félelem, vagyis azok aránya, akik úgy gondolták, hogy nehezen tudnának munkát találni, vagy új vállalkozásba kezdeni, ha munkanélkülivé válnának. A rendszerváltást követő években tíz alkalmazottból, vállalkozóból öt-hat tartott attól, hogy nem tud újra elhelyezkedni, ha egyszer munkanélkülivé válik. Míg 2008 novemberében tíz alkalmazott és vállalkozó közül még kevesebb mint öt félt a "kívül rekedéstől"1, addig ezek aránya 2009 márciusában már közel járt az 1992-ben mért legmagasabb értékhez.

A munkanélkülivé válástól és az elhelyezkedési nehézségektől való félelem alakulása 1992-2009 között (az alkalmazottak és vállalkozók körében, %
ábra
Forrás: Magyar Háztartás Panel 1992-1997, és TÁRKI Omnibusz 2008. november és 2009. március (N=474)

Sok tekintetben nem változott az, hogy kik félnek az átlagosnál jobban vagy kevésbé a munkahely elvesztésétől:
- a magasabb iskolai végzettségűek aggódnak a leginkább, míg az alacsony iskolai végzettségűek a legkevésbé,
- a délalföldiek körében magas a félelem mértéke.

Ugyanakkor 2008 novemberéhez képest van, amiben megváltozott a munkahely elvesztésétől való félelem társadalmi háttere:
- míg négy hónappal ezelőtt inkább a férfiak, most inkább a nők félnek nagyon állásuk elvesztésétől,
- tavaly novemberben az ötvenes éveikben járók, idén márciusban a harmincas éveiket taposók körében magas az állásvesztéstől nagyon tartók aránya, miközben ebben a korcsoportban magas a munkahely elvesztésétől alig félőké is,
- a vezetők, a vállalkozók és az értelmiségiek között a korábbinál magasabb a munkájuk elvesztésétől tartók aránya,
- tavaly ősszel még a községekben élők, idén tavasszal viszont leginkább a városi lakosság, kisebb mértékben pedig a budapestiek és a megyeszékhelyeken lakók aggódnak a munkahelyeikért, ezzel szemben most a falvakban élők körében tapasztalhattuk az állásukat féltők legkisebb táborát,
- a dél-dunántúliak körében megnőtt a félelem mértéke a negyed évvel ezelőtti eredményekhez képest.

A legfontosabb szociodemográfiai csoportok megoszlása a munkanélkülivé válástól való félelem alakulásának mértéke szerint (az alkalmazottak és vállalkozók körében, %)
ábra
Forrás: TÁRKI Omnibusz 2009. március

1Megjelent: HVG 2008. december 13. (50. szám)
2Munkanélkülivé válás: A munkanélküliségtől nagyon vagy eléggé tartók aránya.
3Az elhelyezkedési nehézség: Az elhelyezkedési nehézségtől nagyon (5) vagy eléggé (4) tartók aránya.


Páthy-Dencső Blanka - Sik Endre, TÁRKI Zrt.