negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


Átalakuló vallásosság

A rendszerváltás utáni Magyarország vallásosságát vizsgálva két tendencia mutatható ki: a hagyományos, identitásjellegű vallásosságot visszaszorító szekularizáció mellett tetten érhető a megtérők, a hitet személyes dilemmaként megélők arányának növekedése - derül ki a TÁRKI - ISSP 1991-es, 1998-as és 2008-as felmérésének összevetéséből.
A magyar lakosság vallásosságának rendszerváltás utáni változásait szemléletesen mutatja be a TÁRKI három kérdőíves felmérése, amelyeket 1991-ben, 1998-ban és 2008. decemberében az ISSP (International Social Survey Programme) keretében készített.

A három időpont adatait összevetve két eltérő jellegű tendencia állapítható meg. Egyrészt 1991 és 2008 között a népesség egyre kisebb aránya tartozott azok közé, akik életük folyamán mindig is hívők voltak, enyhén növekedett a sosem hívők népességen belüli aránya is. E szekularizációs folyamat mellett másrészről az is megfigyelhető, hogy a hit kérdése a lakosság egyre nagyobb hányada számára valóban kérdés, dilemma: a hitüket elhagyók stagnáló aránya mellett 7%-ról 12%-ra nőtt azok aránya, akik korábban ugyan nem hittek, a kérdezéskor viszont vallásosnak mondták magukat. Ezzel párhozamosan növekedett a kérdésre választ adni nem tudók/akarók tábora is. Az identitásjellegű, erősen szokásokra épülő vallásosság visszaszorulására, illetve a személyes viszonyban megélt hit jelentőségének növekedésére jellemző, hogy amíg 1991-ben a hívők összességének csak nyolcada, 2008-ban már negyede vallotta magát megtérőnek, egy másik kérdés alapján pedig 15%-ról 20%-ra nőtt azoknak az aránya, akiknek volt olyan fordulópont az életében, amikor új és személyes kapcsolatuk alakult ki a vallással.

Az Istennel kapcsolatos hit jellemzése a lakosság körében - a kérdezés ideje szerint
ábra
Forrás: TÁRKI - ISSP Vallás Modul (1991, 1998, 2008)



Gérecz Balázs Imre, szociológus