negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


2009.03.12. - TÁRKITEKINTŐ

Távbeszélők párbeszéde

A magyar háztartások 50%-ában ugyan nincsen vezetékes telefon, mobiltelefon viszont van. E tekintetben az EU huszonhetek között csak a csehek, a finnek és a litvánok előznek meg minket - derült ki a 2007 végén végzett Eurobarometer felmérésből, melyet az elektronikus kommunikációval kapcsolatban készítettek az Európai Unió tagállamaiban.
Mind a huszonhét tagállamot figyelembe véve a legnépszerűbb megoldás az, hogy vezetékes és mobiltelefonnal is rendelkeznek a háztartások (több mint felük). A második helyen szerepel a csak mobilos megoldás: a háztartások egynegyede döntött így, és csak 14%-uk elégszik meg azzal, hogy pusztán vonalas telefonjuk legyen.

Hozzánk hasonlóan a portugál és a szlovák háztartásoknak is majdnem felében található mobiltelefon azzal együtt, hogy vonalassal nem rendelkeznek - ami az EU-s átlag dupláját jelenti -, de elenyészően kicsi Svédországban és Máltán (mindkét esetben mindössze 3%). Ez a pár példa is jól szemlélteti, hogy igen nagy a különbség a "csak mobilosok" arányát tekintve a régi tizenötök és az új tizenkettek között: az előbbiek körében húsz, utóbbiakéban pedig kétszer akkora, csaknem negyven százalékos az arány.

Vezetékes és/vagy mobiltelefonnal rendelkező háztartások aránya néhány EU-tagállamban (%)
ábra
Forrás: Special Eurobarometer (No. 293), 2007. november-december

A magyar háztartásoknak mintegy harmada engedheti meg, hogy "kábeles" és hordozható telefonja is legyen, amivel a sor vége felé állunk. Viszont Svédország, Luxemburg, Málta, valamint Hollandia állhat a dobogóra, náluk ugyanis a háztartások 85-88%-ában van vonalas-, és mobiltelefon is.

E tekintetben is húzódik egy választóvonal a "régi" és az "új" tagállamok között: a "régiekben" a háztartásoknak átlagosan majdnem kétharmada, az "újakban" meg csak valamivel több mint egyharmada rendelkezik mindkét típusú telefonnal, így jön ki az egész unió 57%-os aránya. A régi és új tagállamok a háztartás nagysága szerint is mutatnak eltérést a kétféle telefonosok között. A régiekben már az egyfős háztartásoknak is majdnem felében megtalálható mind a két telefontípus, míg az újaknál mindössze egyötödükben. Továbbá míg a régi tagállamoknál a négy- vagy annál többszemélyes háztartások háromnegyedéről, addig az újaknál még csak feléről mondható el ugyanez.

Megfigyelhető egy olyan stratégia, miszerint ahol alacsony a mobiltelefonnal és vezetékes telefonnal is rendelkező háztartások aránya (tehát az összes háztartás kevesebb mint egyharmada), ott a távbeszélésre a többiek nem annyira a vonalas, hanem sokkal inkább a mobiltelefont választják. A legszebb példa erre Csehország és Finnország, de Litvánia, Magyarország és Portugália is ezt az utat választotta.
Ahol a háztartásoknak viszonylag nagy aránya (egyharmad-kétharmad része) rendelkezik mind a kétféle telefonnal, a többiek ott is nagyobb arányban választják a mobiltelefont, mint a vezetékest, de többnyire nem olyan számottevő a két csoport közti különbség, mint az első stratégiát választó tagállamokban.
Viszont azon tagállamokban, amelyekben a háztartások döntő többsége (60%-nál nagyobb része) tart fenn vezetékes és mobiltelefont is, a többi háztartás nem egyértelműen választja az egyik vagy másikfajta telefont, országonként különbözik, hogy hol melyiket preferálják. De példának okáért Svédország, Luxemburg és Málta lakossága a vonalas telefont szereti jobban.

Bulgária, Németország és Franciaország élenjáró abban, hogy náluk a legnagyobb azon háztartások aránya (mindhárom országban körülbelül egyötöd), amelyeknek csupán vezetékes telefonjuk van. Románia pedig a vezetékes-, és mobiltelefonnal sem rendelkező tagállamok mezőnyét vezeti erőteljesen: náluk ugyanis 20%-ot tesz ki a telefon nélküli háztartások aránya, majd 10 százalékpontos "lemaradással" követi őt Bulgária, aztán 8-9%-os arányaikkal már Portugália, Litvánia és Magyarország következik.

A felmérésről szóló teljes jelentés megtalálható az Európai Unió közvélemény-kutató intézete, az Eurobarometer honlapján.

Nagy Ágnes, TÁRKI-ösztöndíjas