negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


2009.02.16. - TÁRKI a HVG-ben

Borúra ború

Az előző negyedévi konjunktúrajelentés alkalmával megfogalmazódott kérdésre, miszerint elértük-e ősszel a hangulati mélypontot, egyértelmű nem a válasz, hiszen a lakosság és a gazdasági szereplők várakozásai még az őszinél is borúsabbak. A lakosság jelenlegi gazdasági helyzetének és várakozásainak megítélésében tapasztalható rendkívül gyorsan romló közérzet már a vállalatokra is jellemző.
A tavalyi évben zuhanásnak indult gazdasági közérzet-index 2009 januárjára tovább süllyedt, és jelenleg 29 ponton áll (októberben még 35 pont volt). A 0-100-ig terjedő skálán mért gazdasági közérzet mindhárom fő komponensnek értéke - a belső gazdasági folyamatoktól meghatározott lakossági közérzet, a döntően a külpiaci trendektől függő feldolgozóipar konjunktúra-érzékelése, valamint a lakosság és a gazdasági szereplők által az ország általános helyzetének és kilátásainak megítélése - egyaránt jelentősen csökkent, ami a lakosság és a gazdasági szféra borúlátását mutatja. A helyzetértékelés romlását legerősebben a vállalatok saját és az ország helyzetének valamint jövőbeli kilátásainak megítélésében tapasztalhatjuk.

ábra
Források: TÁRKI, KOPINT-TÁRKI

Saját anyagi helyzetét a lakosság ugyanolyan kedvezőtlennek ítéli meg, mint tavaly év végén - holott az már így is rendkívül alacsony szinten állt -, emellett pedig jövőbeli helyzete további romlásától is tart a magyar társadalom. Az elmúlt negyedévben azt tapasztaltuk, hogy míg a lakosság az akkori helyzetét kedvezőtlennek érezte, addig kilátásait annál valamivel jobbnak ítélte, tehát a magyar társadalom bízott abban, hogy a közelmúltban tapasztalt romló tendencia megáll és helyzete javul. Idén év elején azonban a lakosság jövőbeli perspektíváit kissé (35 pont) rosszabbnak véli a jelenleginél (38 pont), ami azt mutathatja, hogy pesszimizmusba fordul a halvány remény.

A 2008. októberi hangulathoz képest 2009 januárjára nemcsak a saját helyzet, de az ország gazdasági helyzetének lakossági megítélése is romlott (jelenleg 22 ponton áll, míg az előző két negyedévben 29 és 25 pont volt ez a mutató), és az ezzel kapcsolatos lakossági várakozás (ami most 31 pont, szemben a korábbi 40 és 36 ponttal) is egyre borúlátóbb. Úgy tűnik tehát, hogy a tavalyi mély depresszió folytatódik mind a lakosság saját anyagi helyzetének jövőjét, mind pedig az ország gazdasági kilátásairól alkotott véleményét illetően. Továbbra is jellemző ugyanakkor, hogy az ország gazdasági helyzetét valamivel rosszabbnak ítéli a lakosság, mint saját helyzetét (31 pont szemben a 35 ponttal).

A lakosságéhoz képest sokkal jelentősebben romlott a feldolgozóipari vállalatok közérzete: az elmúlt negyedévhez képest januárban az ágazat közérzet-mutatója 34 pontra esett vissza (ami 2008 utolsó két negyedévében még 56 és 44 pont volt). A feldolgozóipari vállalatok - a lakossághoz hasonlóan - sokkal rosszabbnak tartják kilátásaikat jelenlegi helyzetüknél: átlagos helyzetértékelésük jelentősen romlott, hiszen az ezt jelző pontszám 50-ről 35-re zuhant, míg a közeljövő perspektíváit illetően az előző negyedév 37 pontjáról januárban 33 pontra esett vissza.

Az elmúlt negyedévben a legnagyobb zuhanást az ország helyzetmegítélése és az ezzel kapcsolatos várakozások tekintetében a feldolgozóipari vállalatok véleménye alapján mértük, hiszen körükben az ország jelenlegi helyzetének korábban is alacsony értékelése 22 pontról 9 pontra zuhant, valamint az ország kilátásaira adott 32 pont 13 pontra csökkent, amely érték még a lakosság helyzetértékelésénél és várakozásainál is rosszabb.

A gazdasági szereplők közérzetét mérő indexről

Az index alapadatai a TÁRKI-nak a lakossági várakozásokat, illetve a KOPINT-TÁRKI- nak a feldolgozóipari vállalatok konjunkturális helyzetét tesztelő felméréseiből származnak. A TÁRKI lakossági adatfelvétele során negyedéves rendszerességgel mintegy 1000 embert kérdeznek meg, akik nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentálják a magyar felnőtt lakosságot. A KOPINT-TÁRKI feldolgozóipari adatfelvétele során ugyancsak negyedéves rendszerességgel mintegy 250 vállalatot kérdeznek meg, amelyek vállalatnagyság szerint reprezentatívak a feldolgozóipari vállalatok körére. A TÁRKI és a KOPINT-TÁRKI 2009. január 12. és 23. között készítette a felméréseit.

A gazdasági szereplők közérzetét mérő index értékei nyolc kérdésre adott válaszokból jönnek létre. A lakossági felmérésből a háztartások saját helyzetével (1) és kilátásaival (2), illetve az ország helyzetével (3) és kilátásaival (4) kapcsolatos vélemények, a feldolgozóipari vállalatok konjunktúratesztjéből a megkérdezett vállalatvezetők saját helyzetének (5) és kilátásainak (6), illetve az ország helyzetének (7) és kilátásainak (8) megítélése szolgáltat alapadatot. Az egyes kérdésekre kapott válaszokat egy közös, 0-100-ig terjedő skálára transzformáltuk, ahol 0 a totális borúlátást, 100 az abszolút optimizmust fejezi ki. A nyolc részindex értékét szintetizáló közérzet-indexünkben 50-50%-os súllyal szerepelnek a saját helyzetről és kilátásokról, illetve az ország helyzetéről és kilátásairól alkotott vélemények; a lakossági és a feldolgozóipari vállalati felmérésekből kapott válaszok ugyanakkor egymáshoz képest 70%-30%-os súlyaránnyal jelennek meg - kifejezve a lakossági fogyasztásnak a GDP felhasználásában, illetve a feldolgozóipari termelésnek a GDP előállításában játszott szerepét. Az index értékét 1999 első negyedéve óta közöljük, mivel azóta állnak rendelkezésünkre negyedéves rendszerességgel adatok mindkét felmérésből.

Páthy-Dencső Blanka