negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


2009.02.09. - TÁRKI a HVG-ben

Hóvégi pénzzavar

Az elmúlt egy évben a háztartásoknak kisebb része élt át hónap végi pénzzavart, mint bő egy évtizede; manapság az átmeneti nélkülözésre viszonylag kevesen vállalják az eladósodást - derül ki a Tárki legutóbbi felméréséből.
Magyarországon nem ritka, hogy a háztartásoknak a hónap végére elfogy a pénzük: a Tárki tavaly novemberi felmérése során a megkérdezettek 48 százaléka találta magát ilyen helyzetben a megelőző 12 hónapban. A hó végén gondokkal küszködő háztartások több mint harmadában havonta, közel ötödében kéthavonta - tehát rendszeresen - fordul elő ilyetén pénzhiány.

A kilencvenes évek elején a hónap végén pénzgondokkal küszködő háztartások aránya sokkal magasabb (a háztartások fele - kétharmada) volt, mint manapság. Az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején volt a legnagyobb azon háztartások aránya, amelyeknek nem maradt pénzük a hó végére. Mára már e háztartások aránya jóval alacsonyabb, de 2005 és 2008 között is a háztartások fele szűkölködik a hó végén. A kéthavonta, illetve annál ritkábban pénzhiánnyal küszködők aránya alig vagy egyáltalán nem különbözött az elmúlt 15 évben.

Az átlagosnál elterjedtebb és rendszeresebb hó végi pénzzavar tavaly novemberben a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, a jellemzően a harmincas éveikben járók (29-38 évesek), az észak-alföldi régióban élők és a munkanélküliek (egymással átfedő) csoportjaiban volt megfigyelhető. Az átlagosnál elterjedtebb, de nem rendszeres a pénzszűke ott, ahol a megkérdezett 38 évnél fiatalabb, illetve falun, az észak-magyarországi vagy dél-alföldi régióban él. Ritkábban fordul elő, de sokszor rendszeres a hó végi pénzhiány a legidősebbek és a budapestiek körében. Az átlagnál kevésbé elterjedt - és akkor is ritkán rendszeres - a hó végi pénzzavar a legalább szakmunkás végzettséggel rendelkezők, az alkalmazottak és a közép-dunántúli régióban élők körében.

Mit tesznek ilyen kor a háztartások? Első megoldásként vagy összehúzzák a nadrágszíjat, vagy kapcsolati tőkéjüket mobilizálják (segítség vagy kölcsön formájában), de a megtakarítások mozgósítása is szóba jött. Második helyen jellemzően már csak a spórolás és a kapcsolati tőkeállt rendelkezésre. Harmadsorban a háztartások hatoda már a zálogba helyezést vagy a piaci kölcsönt választotta, esetleg segélyt kért (amit első helyen senki nem választott a hó végi pénzzavar elhárítására). Ha összevonjuk az első-, másod- és harmadsorban megjelölt védekezési módokat, azt találjuk, hogy a háztartások harmada említette a spórolást (35 százalék), kevesebben a kapcsolati tőke segítség vagy kölcsön formájában történő mobilizálását (19 és17 százalék), valamint a megtakarított pénz felélését (11 százalék), illetve a többlet munkavégzését (7 százalék).

Mit tettek a hónap végi pénzhiánnyal küszködő háztartások első- másod- és harmadsorban (%)
ábra
Forrás: TÁRKI Omnibusz 2008. november (N=1006). Az 50 fő alatti elemszámot zárójel jelöli.

Ha az egyes védekezési módok előfordulásának esélyét társadalmi csoportonként vizsgáljuk, azt látjuk, hogy az életkor előrehaladtával nő azok aránya, akik spórolással próbálnak tenni a hó végi pénztelenség ellen. Ez a védekezési mód a községekben élőkre is jellemző. Az egyetemet végzettek közül azok, akik hó végén megszorulnak, nem spórolással, hanem leginkább megtakarításaik felélésével és kapcsolati tőkéjük mozgósításával próbálják kiküszöbölni azt. A munkanélküliek a pénzzavar elhárítását leginkább külső segítséggel próbálják megoldani: ilyen esetben általában segítséget vagy kölcsönt kértek a rokonoktól, ismerősöktől, szomszédoktól. Különbséget tapasztalhatunk regionális szinten is. A keleti országrész régióiban élők esetében, ha pénzügyileg megszorul a háztartás, leginkább spórolnak, míg a nyugati régiókban a kapcsolati tőkéjüket mobilizálják ilyen esetekben.

A hónap végén pénzhiánnyal küszködő háztartások, s közülük a havonta, kéthavonta vagy ennél ritkábban arányának alakulása 1992-2008 között (%)
ábra
Forrás: Magyar Háztartás Panel 1992-1995, TÁRKI Monitor vizsgálatok 1998-2007, és TÁRKI Omnibusz 2008. november (N=1006)

Páthy-Dencső Blanka, Sik Endre