negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


2008.12.29. - TÁRKITEKINTŐ

Fogyasztóvédelmi sérelmek Magyarországon 2.

A lakosság egy negyedét érte sérelem elmondásuk szerint valamely termék vagy szolgáltatás vásárlása esetén az elmúlt három évben. Jelentős veszélynek vannak kitéve ilyen szempontból az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők és a nők - derül ki a TÁRKI által végzett januári Omnibusz kutatás eredményeiből.
Az elmúlt három évben átlagosan minden negyedik lakossal fordult elő, hogy valamilyen termék vagy szolgáltatás vásárlása során sérelem érte. A sértettek közötti nemi megoszlásban a férfiakat kevésbé érik fogyasztói sérelmek. A nőket leginkább a ruhavásárlás és az élelmiszervásárlás során, illetve a szolgáltatások közül a közüzemi szolgáltatások és a javítási, szerelési szolgáltatások körében érik leginkább a hátrányok, míg a férfiak körében legnagyobb arányban a banki és pénzügyi szolgáltatások kapcsán esnek áldozatul önmaguk figyelmetlenségeinek vagy a szolgáltatók megtévesztéseinek.

Ha közelebbről megvizsgáljuk az egyes fogyasztási területeket, akkor láthatjuk, hogy a nőket jellemzően azokon a területeken érik sérelmek, amelyekkel nap, mint nap találkoznak, a háztartás vezetéséhez közvetlenül kapcsolódnak - ilyenek a közüzemi szolgáltatások, javítás, szerelés vagy éppen az élelmiszervásárlás - illetve a ruházati cikkek vásárlása kapcsán, ami közkedvelt elfoglaltságot is jelent a nők számára. Ha a férfiakat vesszük szemügyre, akkor kiderül, hogy a műszaki cikkek iránti általános érdeklődés fogyasztóvédelmi sérelmekkel is együtt járhat és problémát jelenthet számunkra a pénzügyekre való odafigyelés is. (1. ábra) Összességében elmondható, hogy a hagyományos szerepek és munkamegosztás a fogyasztóvédelmi sérelmek terén is megfigyelhető, az esélyegyenlőségre ezen a területen is még várni kell még.

1. ábra Sérelmek megoszlása az egyes fogyasztási területeken nemenkénti bontásban (%)
ábra
Forrás: TÁRKI Omnibusz, 2008. január

Ha az egyes iskolai végzettségek által alkotott csoportokon belül vizsgáljuk a fogyasztóvédelmi sérelmet elszenvedettek és azok arányát, akiket nem ért sérelem, akkor elmondhatjuk, hogy a sérelmezettek aránya folyamatosan nő, a képzettség növekedésével egyenes arányosságban. Tehát egy példával élve: a 8 általánossal nem rendelkezők csoportjában a fogyasztóvédelmi sérelmet elszenvedettek aránya 7,1%, míg az egyetemi diplomával rendelkezők között, már 45,8%. Az egyes csoportokon belül a sérelmezettek arányának folyamatos növekedését egyedül egy csoport töri meg, az érettségit követő, nem felsőfokú szakképzésben résztvevők csoportja.

2. ábra Sérelmek megoszlása az egyes fogyasztási területeken iskolai végzettség szerinti bontásban (%)
ábra
Forrás: TÁRKI Omnibusz, 2008. január

Feltételezésünk szerint a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők valószínűleg jobban oda figyelnek a fogyasztóvédelmi sérelmekre, tudatosabb fogyasztóként fontos számukra, hogy fogyasztóvédelmi jogaik érvényesüljenek, ezért többször észlelik, ha valamilyen probléma történt termék vagy szolgáltatás vásárlása esetén.

Nagy Gábor, TÁRKI-ösztöndíjas