negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


2008.12.16. - TÁRKITEKINTŐ

Munkanélküliség: növekvő félelem

Bár a pénzügyi válság csak az elmúlt hetekben terjedt át a gazdaság vállalkozói-üzleti szférájára, a munkavállalók csaknem fele máris állásvesztéstől tart, valamint attól, hogy esetleg nem tud ismét elhelyezkedni - derül ki a Tárki legutóbbi felméréséből.
Míg a kilencvenes évek elején és közepén, a rendszerváltás után bekövetkezett, úgynevezett transzformációs válság idején az alkalmazottak és vállalkozók negyede-harmada tartott attól, hogy munkanélkülivé válhat, addig most, a recesszió előszelét érezve sokkal erősebb az állásvesztéstől való félelem. Pedig a gazdasági átalakulás éveit 10 százalék körüli munkanélküliség jellemezte, 2008 őszén pedig ez a mutató 8 százalék alatt volt.

1. táblázat A munkanélkülivé válástól és az elhelyezkedési nehézségektől való félelem alakulása 1992-2008 között (az alkalmazottak és vállalkozók körében, %)
ábra
Forrás: Magyar Háztartás Panel 1992-1997, és TÁRKI Omnibusz 2008. november (N=493)

A kilencvenes években a munkanélkülivé válástól való félelmet érzékelőkénél jelentősen nagyobb volt azok aránya, akik úgy gondolták, nehezen tudnának munkát találni vagy új vállalkozásba kezdeni, ha elveszítenék akkori állásukat. A rendszerváltást követő években tíz alkalmazottból, vállalkozóból hat tartott attól, hogy nem tud újra elhelyezkedni, ha egyszer munkanélkülivé válik. A helyzet ma sem sokkal jobb: tíz alkalmazott és vállalkozó közül közel öten nagymértékben tartanak attól, hogy nem sikerül majd visszakerülniük a munkaerőpiacra, ha kikerülnek onnan.

A munkanélküliségtől az egyes t á rsadalmi csoportok nem azonos mértékben tartanak. ? A munkanélküliség miatt leginkább aggódók körében igen magas a férfiak és az idősebbek, az ötvenes éveikben járók aránya. ? A félelem mértéke erősen függ az iskolai végzettségtől: a magasabb iskolai végzettségűek aggódnak a leginkább, míg az alacsony iskolai végzettségűek a legkevésbé. ? A munkanélküliségtől leginkább tartók csoportjában az úgynevezett fehérgallérosok (értelmiségiek és egyéb szellemi foglalkozásúak), illetve (a leginkább aggódók körében) a segédmunkások és (az előbbinél visszafogottabb módon, de aggódók körében) a szakmunkások aránya magas. A munkanélküliségtől legkevésbé tartók körében magas a legrosszabb munkaerőpiaci helyzetűek aránya. ? A legnagyobb félelem a községi és a délalföldi lakóhelyeken, valamivel kisebb félelem a megyeszékhelyeken, valamint a közép- és dél-dunántúli lakóhelyeken mutatkozik. Az alig vagy egyáltalán nem aggódók körében a budapestiek és a városi, valamint az alföldi lakosok aránya magasabb az átlagosnál.

2. táblázat A legfontosabb szociodemográfiai csoportok megoszlása a munkanélkülivé válástól való félelem alakulásának mértéke szerint (az alkalmazottak és vállalkozók körében, %)
ábra
Forrás: TÁRKI Omnibusz 2008. november (N=493)

Páthy-Dencső Blanka, Sik Endre