2008.11.14. - TÁRKI a HVG-ben

Mélypont a mélyponton

Az évezred eleje óta nem tapasztalt borúlátás jellemzi a magyar gazdaság szereplőit - ezt mutatja a Tárki -és a Kopint-Tárki indexe, amely a HVG megbízásából készült. A felmérést a Kopint-Tárki kutatási igazgatója összegzi.
A gazdasági közérzet nullától százig terjedő skálán mért indexe 2008 októberére 34,6 pontra süllyedt. Mégpedig úgy, hogy mindhárom fő komponense - a belső gazdasági folyamatok által meghatározott lakossági közérzet, a döntően a külpiaci trendektől függő feldolgozóipar konjunktúraérzékelése, valamint az ország általános helyzetének és kilátásainak a megítélése - az adatok mérésének 1999-es kezdete óta egyaránt a legalacsonyabb értékére esett. A legutóbbi hetekben tapasztalható pénzpiaci feszültségek miatt fontos megjegyezni, hogy a 2008. negyedik negyedévi adatfelvétel mind a lakossági, mind a vállalati körben október második és harmadik hetében készült, a válaszok egy része tehát a forint látványos gyengülésének időszakából származik - ugyanakkor valamennyi adat még a Nemzetközi Valutaalappal történt hitelmegállapodás bejelentése előtti.

Talán meglepő, de legkevésbé a lakosság közérzete romlott. Bár jelenlegi helyzetét az évezred eleje óta sosem látta olyan kedvezőtlennek (38 pont), mint 2008 októberében, kilátásait ennél valamivel jobbnak ítéli (39 pont) - azaz a népesség abban bízik, hogy helyzetének a közelmúltban tapasztalt romlása megáll. Érdekes, hogy jövőbeni perspektíváit a lakosság 2006 harmadik negyedéve és 2007 első negyedéve között még a jelenleginél is rosszabbnak vélte; ebben minden bizonnyal szerepe lehetett a politikai feszültségek kiéleződésének és a beharangozott fiskális kiigazításnak, ami a reáljövedelem és a fogyasztás csökkenésével fenyegetett.

A lakosság várakozásainál sokkal erőteljesebben romlott a feldolgozóipari vállalatok közérzete: miközben 2008 elején még feltűnő derűlátás (70 pont) jellemezte őket, az elmúlt két negyedév már hangulatuk drámai zuhanását hozta, közérzetmutatójuk októberben 44 pontra csökkent. Ráadásul - ellentétben a lakossággal - a feldolgozóipari vállalatok sokkal rosszabbnak tartják kilátásaikat, mint jelenlegi helyzetüket: átlagos helyzetértékelésük (50 pont) mellett a közeljövő perspektíváit illetően kifejezetten pesszimisták (37 pont); a kettő matematikai átlaga adja a feldolgozóipari vállalkozások közérzetindexét. Az októberi várakozások szöges ellentétben állnak a 2001-2002 közöttiekkel. Bár a külpiacokon akkor is dekonjunkturális folyamatokat tapasztalhattak, a feldolgozóipari vállalatok hét évvel ezelőtti rossz helyzetértékelése kevésbé borús kilátásokkal járt együtt, majd pedig 2003-tól hosszú ideig, egészen 2008 elejéig pozitív hangulat jellemezte őket.

ábra
Forrás: TÁRKI, Kopint-TÁRKI

A rossz gazdasági közérzet mögött természetesen mind a lakosság, mind a feldolgozóipari cégek esetében alapvetően racionális motívumok húzódnak meg. A költségvetési kiigazítással összefüggésben a reáljövedelmek immár két éve tartó csökkenése - stagnálása, illetve a legfontosabb külpiacok szűkülése önmagukban is indokolhatnák a gazdaságiközérzet-mutatók romlását. Nyilvánvalóan tetten érhetők azonban a szubjektív hangulati - percepciós tényezők is: az ország helyzetét a sajátjukénál mind a lakosság, mind a feldolgozóipari vállalatok vezetői lényegesen rosszabbnak, mondhatni elkeserítően rossznak tartják (25, illetve 22 pontos értékekkel). Ez a fajta általános rosszkedv ugyanakkor nem újkeletű: már 2006 harmadik negyedéve óta folyamatosan igaz, hogy az ország állapotával kapcsolatos vélekedések lényegesen pesszimistábbak, mint akár a lakosság, akár a feldolgozóipari cégek saját helyzetének megítélése.

Hosszabb időszakot tekintve is jól látható, hogy a hazai gazdasági közérzetet az objektív - racionális motívumok mellett erősen befolyásolják a politikai ciklusok, fordulópontok is. Mind a 2002-es, mind a 2006-os választások előtti negyedévben az index értéke lokális csúcspontra került, amit aztán visszaesés, 2006 harmadik negyedévében - nyilván a felforrósodott politikai feszültségekkel összefüggésben is - egyenesen zuhanás követett. A politikai hatás most a pénzpiaci válság elhárításának költségeiben érhető tetten: a várt állami költekezés helyett újabb megszorítások jönnek. A mai rossz gazdasági közérzetet így a kényszerűen folytatódó költségvetési restrikció miatt stabilan rossz lakossági élethelyzet, a külpiaci recesszió és az általában is aggodalmas közhangulat együttesen okozzák. A kérdés csak az: elérte-e már a közhangulat a mélypontot, vagy a következő két negyedévben várhatóan tovább romló fogyasztási, illetve exportkilátások miatt a közérzeti index új minimumára süllyed. Jelenleg az utóbbira nagyobb az esély.

Az összetevők

Az index alapadatai a Tárkinak a lakossági várakozásokat, illetve a Kopint-Tárkinak a feldolgozóipari vállalatok konjunkturális helyzetét tesztelő felméréseiből származnak. A lakossági adatok felvétele során a Tárki negyedéves rendszerességgel mintegy ezer embert kérdez meg, akik nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely szerint a magyar felnőtt lakosságot reprezentálják. A Kopint-Tárki a feldolgozóipari adatfelvétel során ugyancsak negyedévente mintegy 250 - a vállalatnagyság szerint reprezentatív - cég vezetőitől kér választ. A gazdasági szereplők közérzetét mérő indexértékei nyolc kérdésre adott válaszokból állnak össze. A lakossági felmérésben a kutatók a háztartások saját helyzetével és kilátásaival, valamint az ország helyzetével és kilátásaival kapcsolatos véleményeket firtatják. A feldolgozóipari vállalatok konjunktúratesztjéből származnak ugyanakkor a megkérdezett vállalatvezetőknek a saját helyzetükre és kilátásaikra, illetve az ország helyzetére és kilátásaira vonatkozó válaszai. Az egyes kérdésekre kapott válaszokat a kutatók egy közös, nullától százig terjedő skálára transzformálták, ahol a nulla a totális borúlátást, a száz az abszolút optimizmust fejezi ki. A nyolc részindex értékét szintetizáló közérzetindexben 50-50 százalékos súllyal szerepelnek a saját helyzetről és kilátásokról, illetve az ország helyzetéről és kilátásairól alkotott vélemények. A lakossági és a feldolgozóipari vállalati felmérésekből kapott válaszok a gazdasági közérzet indexében 70-30 százalékos súllyal jelennek meg, kifejezve a lakossági fogyasztásnak a GDP felhasználásában, illetve a feldolgozóipari termelésnek a GDP előállításában játszott szerepét. Az index értékei 1999 első negyedévre visszamenőleg számíthatók ki, mivel azóta készülnek negyedéves rendszerességgel a felmérések.

Bartha Attila