negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


2008.03.06.

Bizalmatlanság, nem ok nélkül...

A magyarok közel ötöde bizalmatlan az "iparosokkal" és a "hivatalnokokkal" szemben, s a "pénzügyesek" iránt közel harmaduk érez bizalmatlanságot. Nem véletlenül, hiszen legalább egyszer érte az emberek több, mint felét kellemetlen meglepetés vásárlás során (hibás, romlott árú megvétele), míg harmadukat csapta már be személyi vagy pénzügyi szolgáltató, illetve szerelő/javító munkát végző szakember az elmúlt 5 évben - derül ki a 2005-ben végzett Európai Társadalmak Összehasonlító Vizsgálatból.
A magyar részvétellel történő nemzetközi ESS kutatás azt is vizsgálta, hogy 24 ország lakosai mennyire bíznak a szakemberekben, a pénzintézetek képviselőiben és az állami/önkormányzati hivatalnokokban. A magyarok közel ötöde bizalmatlan az "iparosokkal" és a "hivatalnokokkal" szemben, s a "spekulánsok" iránt közel harmaduk érez bizalmatlanságot.

Egyáltalán nem bízik abban, hogy a következő szakmák képviselői tisztességesen, becsületesen viselkednek az emberekkel (%)
ábra
Forrás: ESS (European Social Survey) 2005.

Hogy miért nem teljesen ok nélkül való a bizalmatlanság?

Az elmúlt öt évben gyakran vagy legalább egyszer előfordult, hogy... (%)
ábra
Forrás: ESS (European Social Survey) 2005.

Látható, hogy ugyan a kérdezetteket öt év alatt leggyakrabban a kereskedelemben érte hátrány, de az "iparosok" is gyakran átverték őket. Ennél jóval kisebb az ügyeskedő "spekuláns" és elhanyagolható a korrupt "hivatalnok" szerepe. Legalább egyszer érte kellemetlen meglepetés a vásárlás során az emberek többségét (56%-uk vásárolt tudtán kívül rossz élelmiszert, míg 33%-uk hibás árut vett meg, bár nem tudott róla), és harmadukat csapta már be személyi vagy pénzügyi szolgáltató (31%), illetve szerelő/javító munkát végző szakember (35%) az elmúlt 5 évben. Ugyanakkor a - legalábbis a nem maguk által kezdeményezett - korrupció ritka jelenség.

Az átlagosnál gyakrabban veri át "iparos" (nyilván, mert mással dolgoztat), illetve kereskedő (nyilván, mert érzékenyebb az átverésre) azt, aki legalább érettségivel rendelkezik, illetve a középkorúakat. A munkanélküliek kiugró mértékben járnak rosszul a vásárlás során (talán, mert - pénz híján - rossz helyeken vásárolnak). Hibás áru vásárlása ezzel szemben a fiatalok esetében gyakoribb.

Ha az elmúlt öt évben legalább egyszeri átverés társadalmi eloszlását vizsgáljuk, valamennyi tekintetben nagyobb az informális gazdaság áldozatává válásának esélye a közép-magyarországi régió (s benne Budapest) esetében. Ennek ellentéte az észak-magyarországi és a nyugat-dunántúli régió. Ha csak nem feltételezzük, hogy ezeknek a régióknak az informális gazdasága az átlagosnál jobban foglal magában talpig becsületes szolgáltatókat, kereskedőket és hivatalnokokat, akkor csak arra gyanakodhatunk, hogy az informális gazdaság piacának strukturális hatásáról lehet szó - az utóbbi esetben talán a formális gazdaság jobb működése, az előbbiben a piac szűkös volta szabhat korlátot a nem tisztességes szolgáltatói magatartásnak az informális gazdaságban.

Sik Endre

TÁRKI Zrt.