negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


2007.10.30.

Tagságok

A felnőtt magyar lakosság háromnegyede nem rendelkezik semmilyen szervezeti tagsággal, akik azonban igen, azok jellemzően valamely szakszervezethez vagy vallási közösséghez tartoznak - derül ki a CEU (Közép-európai Egyetem) megbízásából végzett TÁRKI kutatás májusi eredményeiből.
2007 májusában egy országosan reprezentatív kérdőíves felmérés során a különböző szervezetekben való tagságukról kérdeztük a lakosságot. Felsoroltunk tizennégyféle szervezetet és csoportot, hogy felmérjük a lakosság melyeknek tagja azok közül. Adataink azt mutatják, hogy a felnőtt magyar lakosság háromnegyede, 76%-a nem rendelkezik egyik szervezetben sem tagsággal, nem vesz részt szervezetek munkájában, nem aktivista, nem támogató, míg 17%-uk legalább egynek tagja ezek közül. A lakosság 7%-a két vagy annál több szervezethez is tartozik. Az átlagosnál magasabb arányban vannak a nők, az idősek, az alapfokú végzettségűek, a nyugdíjasok és az inaktívak azok körében, akik így értelmezve nem tekinthetők társadalmilag aktívnak, azaz egy szervezetnek, csoportnak sem tagjai. Ez jellemző a legalacsonyabb egyéni jövedelemmel rendelkezőkre és a pártpreferenciájukban bizonytalanokra is. Az aktívabbak, azaz akik legalább két szervezethez is kötődnek, azok körében magasabb arányban találunk férfiakat, diplomásokat, középkorúakat és munkaerő-piaci státuszukat tekintve aktívakat. A Nyugat-Dunántúlon élők körében az átlagosnál magasabb azok aránya, akik több tagsággal rendelkeznek, mint más régió lakosai esetében. A legmagasabb egyéni jövedelemmel rendelkezők is aktívabbak ilyen téren, tehát több szervezetben, egyesületben, csoportban is részt vesznek. Ugyanez jellemző a budapesti lakosokra, a FIDESZ szavazóira és az egyház tanításait követőkre.

Tagja-e valamely szervezetnek vagy csoportnak?
(A több tagsággal és az eggyel sem rendelkezők aránya és azok jellemzői)
ábra

A szakszervezetbe és az egyház, illetve vallásos közösségbe való tartozás az, amelyben a lakosság nagyobb arányban képviselteti magát a többi tagsághoz képest (7-7%). A szakszervezetekbe jellemzően a középkorúak, a minimum érettségivel rendelkezők, az aktívak és a legmagasabb egyéni jövedelemmel rendelkezők tartoznak, míg a vallási közösségek tagjai a diplomások, az egyház tanításait követők, a Nyugat-Dunántúl lakosai, valamint a FIDESZ a szavazói. Sport és/vagy társasági klubnak a lakosság 5%-a tagja, azok pedig jellemzően a férfiak, a fiatalok, az érettségivel rendelkezők, a tanulók, valamint a nem vallásosak. Civil szervezet munkájában a felnőtt magyar lakosság 3%-a vesz részt. Eredményeink szerint körükben felülreprezentáltak a férfiak, a diplomások, a budapestiek (Közép-Magyarországon élők), a Nyugat-Dunántúl lakosai, az aktívak, a legmagasabb egyéni jövedelemmel rendelkezők és az egyház tanításait követők. A községekben élők, a Nyugat-Dunántúl lakosai, valamint az MDF szavazói azok, akik jellemzően tagjai valamelyik helyi, közösségi csoportnak, az ő arányuk a teljes lakosságon belül 3%. Üzleti vagy szakmai szövetségnek, valamint politikai pártnak a felnőtt magyar lakosság mintegy 2%-a tagja, akik főképp budapesti, diplomás férfiak.

Dencső Blanka
TÁRKI Zrt.

TÁRKI Zrt.