Félünk a klímaváltozástól, és erőteljesebb zöldpolitikát akarunk
A politikusok annak ellenére keveset foglalkoznak klímaváltozással, hogy a választók kétharmada elvárná ezt tőlük. A felnőtt lakosság közel fele úgy véli, már ma is közvetlen veszélyt jelentenek a szokatlan időjárási folyamatok - derül ki a TÁRKI és az Image Factory 2007 júliusában végzett közvélemény-kutatásának eredményéből. A pártok alacsony szavazatszerző erőt tulajdonítanak az éghajlatváltozás kihívásaira adott válaszoknak, az üzleti élet is lassan reagál - a hazai vezető vállalatok kevesebb, mint egytizede hozott nyilvánosságra a klímavédelemhez köthető lépést -, a média érdeklődése mégis óriási - írja a tanulmány. Az év első felében a sajtó ötször annyit foglalkozott a kérdéssel, mint 2006 azonos időszakában.
A magyar felnőtt lakosság kilenctizede szerint az elmúlt időszakban szokatlan időjárási folyamatokat tapasztalhatunk. A megkérdezettek csaknem fele úgy gondolja, hogy ezek a folyamatok már napjainkban is közvetlenül veszélyeztetik a Föld népességét. Nagyjából egyharmaduk szerint a veszély a közeljövőben, egyötödük szerint pedig csak hosszútávon válik majd érzékelhetővé. Elhanyagolható azok aránya, akik nem látják veszélyesnek az éghajlatváltozást. A nők a férfiaknál valamivel nagyobb arányban tartanak a klímaváltozás közvetlen hatásaitól (49% illetve 43%). A férfiak viszont a hosszú távú veszélyeket látják reálisnak nagyobb mértékben (25% illetve 20%).
Ön szerint az időjárás változásai veszélyeztetik-e a Föld népességét? (százalékban)
A megkérdezettek kétharmada szerint a politikusok nem fektetnek kellő hangsúlyt a környezetvédelemre, míg minden huszadik válaszoló szerint túl sokat foglalkoznak a kérdéssel. Az MSZP szavazói a legelnézőbbek: a nagyobbik kormánypárt támogatói között az átlagot meghaladó mértékben (33%) találunk a politikusok környezetvédelmi munkájával elégedett válaszolókat. A legkritikusabbak az MDF és a parlamenten kívüli pártok szavazói, akiknek csak 17 illetve 11 százaléka elégedett a politikusok környezetvédelmi aktivitásával.
A klímaváltozás kérdése olyan törésvonallá vált a nemzetközi politikában, amely pozicionálási, profilépítési lehetőséget rejt a közélet szereplői számára. Az Egyesült Államokban a politikai élet egyik legsikeresebb átpozicionálásnak lehetünk a tanúi: Al Gore bukott elnökjelöltből néhány év alatt a globális klímapolitika legelismertebb szószólójává képezte át magát. Magyarországon a környezetvédelem ennek ellenére nem jelentkezett átfogó társadalmi eszmerendszerként a belpolitikában: a pártok úgy érzékelhetik, hogy a téma szavazatszerző képessége kicsi. Ezt látszik alátámasztani a pártprogramokban és kampányokban betöltött másodlagos szerepe is: a környezetvédelem kérdéseinek 2006-os választási programjának az MSZP 2, a FIDESZ 3, az MDF 5, az SZDSZ 6, míg a KDNP 7 százalékát szentelte.
Késésben az üzleti élet is: a hazai top vállalatok nem foglalkoznak a klímaváltozással. Az élmezőnyt jelentő cégek mindössze 8 százaléka érintett valamely, a klímavédelmet szorgalmazó kezdeményezésben, illetve fogalmazott meg klímapolitikai stratégiát, a vállalat működését érintő szabályozást. A klímaváltozás kérdése annak ellenére szorult háttérbe az üzleti kommunikációban, hogy a hazai nagyvállalatok kétötöde végez valamilyen irányú társadalmi célú tevékenységet, illetve ugyanilyen arányban találunk környezetvédelmi elkötelezettségéről, fenntarthatósági stratégiájáról nyilvános információt. Környezeti vállalati politika tekintetében az FMCG- és a vegyipari szektor vállalatai vezetnek, közel kétharmaduk helyezi közösségi tevékenysége és kommunikációja fókuszába működése környezeti hatásának enyhítését. (Részletes táblázatunk megtekinthető a tanulmány teljes szövegében!)
2007 első felében ötször annyi sajtómegjelenés foglalkozott az általános felmelegedés kihívásaival, mint a tavalyi év azonos időszakában, és közel két és félszer annyi, mint tavaly egész évben. Míg korábban inkább a komoly sajtó sajátja volt a téma, addig ma már a bulvármédia is előszeretettel nyúl hozzá (a vizsgált időszakban hatszor több esetben kapott helyet a bulvár napi- és hetilapok hasábjain a felmelegedés kérdése, mint 2006 első felében). Az elmúlt 1-2 évben mind időben, mind térben közelebb került az emberekhez a korábban a "nagypolitika" témakörébe tartozó, vagy éppen a zöldek sajátjának tekintett kérdés. A média számára egyértelmű hírértéket jelent a lokalitás, így a mindenhol tapasztalható időjárási anomáliák segítettek eladhatóvá tenni a témát még a bulvársajtó számára is.
A média érdeklődése a klímaváltozás témája iránt (megjelenésszám)
A teljes tanulmány letölthető
TÁRKI Zrt.
Image Factory