2007.04.20. - TÁRKITEKINTŐ

Kisebbségi helyzet és diszkrimináció-érzet az erdélyi magyarok körében

Az erdélyi magyarok körében a diszkrimináció-érzet az elmúlt időszakban jelentősen csökkent. Az erdélyi magyarok egyötöde érzi úgy, hogy személyes életében a kisebbségi helyzet társadalmi hátrányok forrása volt valamikor. A személyesen megélt etnikai alapú hátrányok nem vezetnek közvetlenül a migrációs szándék erősödéséhez- derült ki a 2006 novemberében készült "Erdély" c. kutatás eredményeiből.
A kisebbségi helyzet okozta hátrányok megélése meghatározó eleme a konfliktuspotenciálnak, amely akár tényleges etnikai konfliktusokban is tetten érhető. Ennek fényében érdemes megnéznünk, hogy Erdélyben az európai uniós csatlakozás előtti utolsó pillanatban (az adatfelvételre 2006 novemberében került sor) vajon a kisebbségi helyzetben lévő magyarok milyen mértékben tudósítanak etnikai helyzetükből fakadó diszkriminációról.

Érte-e a magyar kisebbséghez tartozó válaszadót hátrány élete során az ország többségi lakossága részéről csak azért, mert magyar (%)
ábra
Forrás: TÁRKI, 2006. november

Eredményeink szerint az erdélyi magyarok csupán egyötöde érzi úgy, hogy személyes életében a kisebbségi helyzet társadalmi hátrányok forrása volt valamikor. Ha a mostani eredményünket összevetjük egy korábbi, 2001-es kutatás eredményeivel, azt tapasztaljuk, hogy a diszkrimináció-érzet az elmúlt időszakban jelentősen csökkent, hiszen 2001-ben a magyarok 30 %-a tudósított hátrányos megkülönböztetésről.

Az életkor, az hogy valaki férfi-e vagy nő, illetve hogy milyen településről származik, nem befolyásolják, hogy az illető a többség részéről tapasztalt-e valaha társadalmi megkülönböztetést. Eredményeink alapján legfeljebb egy nagyon gyenge státushatást lehet kimutatni: a felsőközép és felső státuscsoportba tartozók életük során vagy inkább megtapasztalták az etnikai alapú megkülönböztetést, vagy erre inkább érzékenyek.

A diszkrimináció-érzet a társadalmi státus szerint (%)
ábra
Forrás: TÁRKI, 2006. november

A személyesen megélt etnikai alapú hátrányok nem vezetnek közvetlenül a migrációs szándék erősödéséhez. Ha viszont a diszkrimináció érzet mellett az erdélyi magyarok és románok közötti viszonyt konfliktusosnak érzékeli a válaszadó, akkor ez felerősíti a migrációs szándékot.

Örkény Antal, ELTE Kisebbségszociológiai Tanszék

TÁRKI Zrt.