Csökken a bizalom
Az elmúlt hat évben a lakosság részéről nőtt a bizalom a bíróságokkal szemben és csökkent a politika szereplőivel kapcsolatban – derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében végzett TÁRKI vizsgálat magyarországi idősoros eredményéből.
A felnőtt magyar lakosság körében az általunk felsorolt intézményekkel szembeni bizalom mértéke nagyon alacsony. A bíróságokban, a kormányban, a köztársasági elnökben és a politikai pártokban az elmúlt hat évben a megkérdezettek kevesebb, mint negyede bízik meg teljes mértékben. A mintába került személyeknek 2000-ben, 2004-ben és 2006-ban is feltettük a kérdést, hogy mennyire bíznak vagy nem bíznak meg az általunk felsorolt intézményekben1. A bíróságokban teljes mértékben megbízók aránya 2000-től 2006-ig növekedett, míg hat évvel ezelőtt minden tizedik, addig 2006 decemberében minden ötödik válaszadó volt feltétel nélkül bizalommal ezen intézmény iránt. A köztársasági elnökkel szemben már nem ennyire egyértelmű a helyzet: az általunk vizsgált három időpont közül tavaly decemberben volt a legalacsonyabb azok aránya, akik teljes mértékben megbíznak benne. A politikai pártok pozitív megítélése a legalacsonyabb mértékű a lakosság körében, hiszen a pártokban teljes mértékben megbízók aránya 2000-ben és 2004-ben is csak 1%, míg 2006-ban 3%. (Ez a növekedés azonban a statisztikai hibahatáron belül van.) Adataink azt mutatják, hogy a három vizsgált időpontban, Magyarország kormányában a lakosság kevesebb, mint egytizede bízik meg teljes mértékben2.
Azok aránya, akik teljes mértékben megbíznak adott intézményben (%, 3 vizsgált időpontban)
Forrás: Forrás: CEORG-TÁRKI 2000-2006.
Ugyenezeket a trendeket mutatja az elmúlt hat évben azok aránya, akik a négy intézménnyel szemben negatív attitűddel rendelkeznek. A bíróságokban egyáltalán nem bízók aránya 2000-től 2006-ig valamelyest csökkent, míg 2000-ben a lakosság 12%-a, addig 2004-ben és 2006-ban 9%-uk tartozott ebbe a kategóriába. A köztársasági elnökkel szemben az elmúlt három vizsgált időpontban nőtt a bizalmatlanok tábora: 2000-hez képest 2 százalékról 12 százalékra nőtt azok aránya, akik egyáltalán nem bíznak meg benne. A politikai pártok esetében is nőtt a bizalmatlanság, bár meg kell jegyeznünk, hogy velük szemben létezett egy negatív attitűd: míg 2000-ben és 2004-ben minden ötödik ember, addig 1 hónappal ezelőtt minden harmadik ember nyilatkozta azt, hogy egyáltalán nem bízik meg a pártokban. A legnagyobb mértékű bizalmatlanság a kormánnyal szemben tapasztalható, míg hat évvel ezelőtt minden negyedik, addig tavaly decemberben minden harmadik lakos az, aki egyáltalán nem bízik meg a kormányban.
Azok aránya, akik egyáltalán nem bíznak meg adott intézményben (%, 3 vizsgált időpontban)
Forrás: Forrás: CEORG-TÁRKI 2000-2006.
12000-ben 5 fokú, míg a másik két évben 4 fokú skálán adhatták meg válaszaikat a kérdezettek. Ezért nem a válaszok átlagait, hanem a szélső értékeket ismertetjük a különböző időpontokban.
22004-ben a miniszterelnökkel szembeni bizalomról kérdeztük a válaszadókat, ennek eredményét definiáltuk a kormánnyal szembeni bizalommal.
TÁRKI Zrt.