2006.12.08.

TÁRKITEKINTŐ: Zöld út a magántőkének az egészségügybe?

A magyar, a szlovák és a lengyel lakosok legalább fele nem zárná ki a magántőke bevonását az egészségügyi ellátás fontosabb területeiből - derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében végzett TÁRKI vizsgálat legfrissebb eredményeiből.
Dencső Blanka
A vizsgált három közép-európai ország lakosságának legalább a fele nem zárná ki a magántőkét az egészségügyi ellátás fontosabb területeiről. A kérdezetteknek felsorolt hat kiemelt terület (lsd. az ábrán felsorolva) esetében azt tapasztaltuk, hogy a lengyelek körében találjuk a legnagyobb arányban a magántőke ellenzőit a három ország közül, míg a szlovákoknál a legalacsonyabb arányt e tekintetben. A magyarok mind a hat esetben a köztes álláspontot képviselik a lengyelek és a szlovákok között, átlagosan minden harmadik kérdezett véleménye az, hogy ezeken az egészségügyben fontos területeken ne játszhasson szerepet a magántőke. Míg a lengyelek és a magyarok a kórházi ellátás orvosi részének magántőkésítését ellenzik a legjobban, addig a szlovákok leginkább a laboratóriumi vizsgálatok esetében zárnák ki a magántőkét. A szlovákok legkevésbé a háziorvosi ellátás, a magyarok az idősek otthonának intézményeinek, míg a lengyelek a fogorvosi és a kórházi ellátás esetében tiltakoznak a legalacsonyabb arányban az ellen, hogy azokba bármilyen magántőkét be lehessen fektetni.


Azok aránya, akik szerint ezeken az egészségügyi ellátásban fontos területeken ne juthasson szerephez a magántőke (%, országonkénti bontásban)

ábra
Forrás: CEORG-TÁRKI 2006. október

Adataink azt mutatják, hogy a felnőtt magyar lakosság az idősotthonok és a kórházi ellátás körülményeinek, azaz a hotel funkció esetében támogatják leginkább a magántőke bevonását (37%-37%). A fogorvosi és a háziorvosi ellátás esetében minden harmadik kérdezett vélekedik úgy, hogy csak az egészségügy területén dolgozók tőkéje kerülhessen befektetésre ezeken a területeken. A magánvállalkozások, a magántőke megjelenését a laboratóriumi vizsgálatok esetében tízből négy ember teljes mértékben kizárná, minden ötödik kérdezett csak az egészségügy területén dolgozó emberek tőkéjét, míg szintén minden ötödik személy bármilyen magántőke befektetését elfogadhatónak tartaná. A magyar lakosság körében a magántőke teljes mértékű kizárása mellett jellemzően az alapfokú végzettségűek és a községekben élők vannak, míg a magánvállalkozások megjelenését támogatók általában a fiatalok, a férfiak, a középfokú végzettségűek és a városokban élők köréből kerülnek ki.