Vissza a TÁRKI nyitóoldalára
TÁRKI logó Közvélemény- és piackutatás Adatbank Társadalomkutatás Kiadványok Magunkról English

Adatbank

Adatkatalógus | Kutatásjelentések | OTKA-kutatások | Női Adattár | Könyvtár | Panel CD | CHER | Útmutató

Szerepváltozások 2001

Előszó

A Szerepváltozások című tanulmánykötet-sorozatunk immár harmadik kötetével jelentkezünk, hogy bemutassuk a nők és férfiak esélyegyenlősége, valamint a női és férfi szerepek változása területén folyt legfrissebb kutatások és felmérések eredményeit.

Az 1997-ben és 1999-ben kiadott korábbi köteteket a 2001. évi kiadvány kibővült tartalommal követi. A kétévente áttekintésre kerülő témákat újabb területekkel gazdagítottuk. A hagyományosnak tekinthető munka, család, gyerek, egészség témákat szélesebb perspektívából, a női életutak sokfélesége felől közelítjük meg. Így képezik a kötet részét az olyan aktuális kérdéskörök, mint a párkapcsolatok alakulása, az élettársi együttélés, illetve a fiatal egyedülálló nők helyzete és a késői gyermekvállalás.

A tanulmányokból kiderül, hogy ma, a 21. század elején a magyar nők legaktuálisabb kérdése még mindig – és feltehetően még sokáig így lesz – a munka és/vagy család közötti döntés, illetve e területek kihívásaira adott válasz. Míg korábban fel sem vetődött a választás lehetősége, ma elemi erővel merül fel, hogy a nők ne csupán kényszerek, hanem valódi választások mentén dönthessék el: a munkát vagy a családot választják inkább, vagy éppen a kettő összehangolását helyezik előtérbe.

A női foglalkoztatás növelése, és ebből adódóan a munka és a család összeegyeztetése az egész Európai Unióban kiemelt jelentőséggel szerepel úgy az esélyegyenlőségi akciótervek, mint a foglalkoztatási tervek részeként.

Magyarországon az államszocializmus idején jellemző teljes foglalkoztatás, a gyermekellátó rendszerek ipari méretei, a gyermekgondozási időszakból a munka világába való zökkenőmentes visszatérés végérvényesen a múlté. A változások oly mértékig felgyorsultak, hogy az, aki akár csak 1–2 évre is a gyermekgondozást, a családot választja, komoly nehézségekkel számolhat a fizetett munkába való visszatéréskor, annyira megváltozik a munkakörnyezet. A munkát választók közül számosan egyre későbbre halasztják a gyermekszülést, miközben kényszerpályának érzik, hogy kizárólag a karrierükre koncentráljanak. A munka és család összeegyeztetésére való törekvés, amely a nők 60 százalékának a vágya, jelentős terhet ró a nőkre a mai kevéssé családbarát és kevéssé rugalmas munka világában.

És a férfiak? Vajon hol veszik ki részüket a kettős teherből és örömből a férfiak? Változik-e szerepvállalásuk, vannak-e modellek a férfi és női szerepmegosztás megfelelő arányaira? Bár a kettős terhet – átlagosan alacsonyabb keresetek – mellett inkább a nők viselik, mégis idősebb kort érnek meg, mint a férfiak. Miközben a nemek közötti keresetkülönbség a rendszerváltás óta országos szinten valamelyest mérséklődött, a várható élettartam különbsége a nők és férfiak között 10 évre emelkedett. A kutatási eredmények és a statisztikák elgondolkodtatóak: Mit tanulhatunk belőlük? Milyen tanulságot vonhatunk le saját életünkre vonatkozóan?

A kötetben szereplő tanulmányok jó kiegészítésként szolgálnak A nők és férfiak Magyarországon című 2001-től a Központi Statisztikai Hivatal és a Szociális és Családügyi Minisztérium kiadásában évente megjelenő statisztikai zsebkönyvhöz, melynek adatai korábban szintén kötetünk részét képezték. A legfrissebb statisztikákat és empirikus társadalomtudományi adatfelvételek eredményeit nemek szerinti és tematikus bontásban bemutató táblázatok, ábrák minden érdeklődő számára tanulságosak, továbbá objektív alapként szolgálhatnak a döntéshozók, a civil szervezetek, valamint a szakértők munkájához.

Kívánom, hogy jelen kötetünk járuljon hozzá az esélyegyenlőség érdekében folytatott, kiegyensúlyozott viták és megbeszélések létrejöttéhez, valamint az ebben a témában hozandó döntések előkészítéséhez.

Szeretném köszönetemet kifejezni a szerkesztőknek, Nagy Ildikónak, Pongrácz Tibornénak és Tóth István Györgynek, a nők és férfiak egyenlősége érdekében végzett kutatói és szerkesztői munkájukért.

Budapest, 2002. február

Zöldyné Szita Erzsébet           

a Szociális és Családügyi Minisztérium
Nőképviseleti Titkárságának vezetője


Kereshető adatkatalógus (TDA) | Kutatásjelentések | OTKA-kutatások | Női Adattár | TÁRKI—Andorka Könyvtár | CHER-projekt | Hogyan lehet hozzáférni a TÁRKI Adatbank adataihoz?