SZEREPVÁLTOZÁSOK

Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 1999

Szerkesztette: Pongrácz György és Tóth István György 
 
 

Bevezető 

A nők társadalmi helyzetét és e helyzetben bekövetkezett konfliktusokat a politika, a tudományos és a szélesebb közvélemény is megkülönböztetett figyelemmel kíséri. A "nő-kérdés" iránti érdeklődést bizonyítja, hogy bár a témában tudományos és népszerűsítő könyvek, cikkek sora jelent és jelenik meg, e területen mégis számos fehér folt van, sőt újabb és újabbak keletkeznek, vagyis a téma még koránt sincs kimerítve. Ennek a kötetnek az előzménye azért készült, hogy empirikus adatokat, kiegyensúlyozott elemzéseket adjon egy egyébként hiedelmekkel és érzelmekkel meglehetősen terhelt területen. Ez a kötet a rendszerváltozás óta csaknem eltelt tíz év, kiemelten pedig az utolsó néhány év, történéseit vizsgálja, értelemszerűen elsősorban a nők oldaláról, de érintve a családok, illetve a férfiak helyzetét is. 

A kötet első része a "Szerepváltozások – Jelentés a nők helyzetéről 1997" című könyv tematikáját folytatva és alapul véve azt kívánja röviden bemutatni, hogy a 90-es évek első feléhez képest milyen változások történtek a nők munkaerőpiaci és családi helyzetében, szocializációs és integrációs lehetőségeiben. Ebben a fejezetben valamennyi, az első kötetben szerepelt szerzőt felkértük arra, hogy írják meg: mi történt az adott területen az elmúlt két évben. Egyébként éppen ez volt a kezdetekkor is a szándék: olyan mutatórendszert kidolgozni, aminek a segítségével rendszeresen nyomon követhető lesz a nők helyzetének alakulása. 

A kötetnek ebben a fejezetében a korábbiaknak megfelelően a munka, a család és a társadalmi integráció oldaláról közelítjük a nők helyzetének bemutatását. A munka és a közélet világával kapcsolatos fejezetben Frey Mária tanulmánya "Nők a munkaerőpiacon" a női foglalkoztatás nagyarányú visszaesésével, az inaktívak és a munkanélküliek számának jelentős emelkedésével foglalkozik. A tanulmány egyben kitér azonban arra a pozitív változásra is, amit a munkában maradt nők fiatalodó korösszetétele és átlagosan emelkedő iskolai végzettsége jelentett. A munkahelyi előmenetel problémájával, a nők karrierlehetőségeivel Nagy Beáta tanulmánya foglalkozik. Megállapítja, hogy bár a nők munkahelyi előmenetelére az elmúlt években a stabilitás volt a jellemző, arányuk nem romlott a gazdasági vezetők körén belül, de képzettségük alapján ez az arány jóval magasabb lehetne, kellene, hogy legyen. Lévai Katalin és Kiss Róbert tanulmányukban az 1998. évi országgyűlési és önkormányzati választások eredményét, valamint az induló pártok programját elemzik a nőkérdés, illetve a női jelöltek szerepeltetése szempontjából. A tanulmányból kiderül, hogy a nők továbbra is nagyon kevéssé vannak reprezentálva a politikában, bár helyi szinten talán egy kicsit jobbnak mondható a helyzet, mint az országos politika terepein. 

Az első rész családformálódással, együttélési mintákkal, háztartásgazdálkodással kapcsolatos tanulmányai közül Tóth Olga a házasságkötéseknek mint tradicionális formának visszaszorulására, az élettársi kapcsolatok fokozódó terjedésére, és növekvő társadalmi elfogadottságára hívja fel a figyelmet. A házasodási életkor kitolódása, a válások növekvő aránya, az elváltak csökkenő újraházasodása mind-mind az értékrend átalakulására, a családok növekvő instabilitására utaló jelek, ugyanakkor azt is mutatják, hogy a hazai családszerkezet is hasonlatossá kezd válni ahhoz, amit a nyugat-európai országokban lehet látni. Vukovich Gabriella tanulmánya éppen ennek a jelenségnek az egyik oldalát vizsgálja. Elemzésében részletesebben kitér a társadalomban terjedő nem szokványos családtípusok (az egyedül élők és a gyermekeiket egyedül nevelők csoportja) elemzésére. Az övé mellett Nagy Ildikó tanulmánya került még újonnan a helyzetet nyomon követő tanulmányok közé. Ő a magyar családok pénzkezeléseit vizsgálva rámutat arra, hogy a közös pénzkezelést alkalmazó háztartások arányának növekedése, és a feleség által egy kézben kezelt kassza visszaszorulása a házasfelek, a társak közötti egyenlőbb viszony terjedésére, megerősödésére utal. Elemzésében fontos szerepet szán a családi pénzkezelési szokásokkal kapcsolatos megoldások átörökítésének vizsgálatára, vagyis arra, hogy mennyire egyezik meg a gyermekek házasságon belüli pénzkezelési szokásrendszere a szülői generáció hasonló szokásaival. 

Ennek a résznek a záró tanulmányhalmazát az egészség, szocializáció, integráció címszavak alá gyűjtöttük össze. Józan Péter tanulmányában a nők és a férfiak egészségi állapotát és halandósági viszonyait hasonlítja össze. Megállapítja, hogy a nők általános morbiditása rosszabb, mint a férfiaké, míg mortalitása jóval kedvezőbb. Ennek a látszólagos ellentmondásnak – az életmódbeli különbségek mellett – az a magyarázata, hogy a nők kisebb egészségi problémákkal is hamarabb és gyakrabban fordulnak orvoshoz, továbbá, hogy a nők körében gyakoribb betegségek jobban gyógyíthatók. Hegedűs Rita és Spéder Zsolt a társadalomból való kiszorulás egy lehetséges útjának, a szegénységnek a vizsgálatával foglalkoznak tanulmányukban. A férfiak és a nők szegénységhelyzete közötti különbségeket vizsgálva megállapítják, hogy a szegénységkockázat kialakulására a nemi hovatartozás alig van hatással. A jólét egyik fő forrását jelentő munkajövedelmek alakulásában ugyanakkor jelentős változások következtek be, hiszen a 90-es évek elején a munkajövedelmek vonatkozásában fennálló jelentős nemi differenciák a periódus végére fokozatosan csökkentek, mérséklődtek. Elekes Zsuzsa a devianciák és a mentális betegségek nemi különbségeit elemezve rávilágít azokra a változásokra, amelyek a 90-es években a deviáns viselkedési formák terjedésében végbementek. E változások a férfiakat és nőket eltérően érintették, de a devianciák tradicionális nemi különbségei változatlanul megmaradtak. Figyelmeztető ugyanakkor az a megállapítása, hogy a fiatalok körében mind az alkoholfogyasztás, mind a drogfogyasztás tekintetében a két nem szokásai közeledést mutatnak. E fejezet végén Fehér Lenke tanulmánya egy évszázadok óta megoldatlan társadalmi problémával, a prostitúcióval foglalkozik. A témának napjainkban különös aktualitást ad az 1999-ben életbe lépett törvény, amely a tilalmi zónák és a türelmi zónák kijelölésével kísérletet tesz a prostitúció, valamint a hozzákapcsolódó bűnözés ellenőrizhető keretek közé szorítására. 

A kötet második része a fiatal nők helyzetét állítja a középpontba. Napjaink egyik legfontosabb kérdése, hogy a megváltozott gazdasági feltételek mellett, a piacgazdaság körülményei között hogyan egyeztethető össze a karrier vagy akárcsak a kereső tevékenység is a gyermekvállalással. S. Molnár Edit tanulmánya a nőkben markánsan jelenlevő gyermekcentrikus értékrend és a gyermekvállalási lehetőségek, illetve társadalmi korlátok közötti konfliktusokat mutatja be egy empirikus felvétel tapasztalatai alapján. A házasságon kívüli szülések utóbbi évtizedekben tapasztalható erőteljes emelkedése a magyar társadalom jelentős magatartás- és értékváltozására utal. Pongrácz Tiborné tanulmányában arra keresi a választ, hogy mi áll e magatartás hátterében, miért vállalkoznak a nők házasság nélkül gyermekre, milyen okok miatt utasítják el az apával való kapcsolat legalizálását, és végső soron mindez milyen hatással van a családok stabilitására, valamint a demográfiai folyamatokra. Kamarás Ferenc tanulmányában a terhességmegszakítás múltjáról és jelenéről nyújt részletes és átfogó képet. A témának külön aktualitást ad, hogy az Alkotmánybíróság határozata értelmében a Parlamentnek 2000. június 30-ig módosítania kell a "Magzati élet védelméről" 1992-ben hozott törvényt. A korábbi évek tapasztalatai alapján a törvényelőkészítés és a parlamenti vita során szakmai, ideológiai, politikai érvek és ellenérvek összecsapása, heves ütközése várható. Ez a tanulmány azoknak szolgálhat segítséggel, akiknek értékítéletek mellett ebben az ügyben is fontosak a tények. Janky Béla egy nagyon speciális, bizonyos értelemben többszörösen kiszolgáltatott társadalmi csoport helyzetével foglalkozik. A cigány nők, mindenekelőtt a fiatal cigány nők helyzetéről készített tanulmánya a cigányvizsgálatokból rendelkezésre álló adatok alapján az iskolai előmenetel és továbbtanulás, a munkaerőpiaci részvétel és a gyermekvállalás kérdéseit járja körbe, és egyben felhívja a figyelmet arra, hogy a cigány lakosság és azon belül a cigány nők helyzetét érintő számos kérdésben még mindig jelentős az információhiány. A serdülő és az annál idősebb fiatal korosztály egészsége az epidemiológiai vizsgálatok elhanyagolt területe, hiszen ebben a korosztályban a kimutatható megbetegedések aránya viszonylag alacsony. Kopp Mária, Csoboth Csilla és Purebl György tanulmányukban ugyanakkor éppen ezen életkor fontosságára mutatnak rá, hiszen az önkárosító magatartási formák mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a drogvisszaélés, a kóros táplálkozási szokások mind-mind kamaszkorban alakulnak ki. Az elemzésben nagy hangsúlyt kap a fiatal nők lelki egészségének kérdése, hiszen a nők ugyan tovább élnek, de körükben gyakoribb a szorongás, a depresszió, mint a férfiaknál. Napjaink egyik legsúlyosabb társadalmi problémája a közbiztonság aggasztó állapota, a bűncselekmények számának állandó és jelentős mértékű emelkedése. Milyen arányú a nők részvétele a bűnözésben, kimutatható-e esetükben is hasonló emelkedő tendencia, van-e különbség férfiak és nők között a bűnözés szerkezetét tekintetve? Ezekre a kérdésekre keresi és adja meg a választ Vavró István "Bűnözés és áldozattá válás" című tanulmánya. 

A kötet függeléke két fontos információ forrást tartalmaz. A függelék első része egy olyan statisztikai adattár, melynek célja a nők és férfiak társadalmi-gazdasági helyzetének valósághű, nemek szerinti összehasonlítást lehetővé tevő bemutatása. Az adattár végigmegy a társadalom legfontosabb területein: a munkaerőpiactól a jövedelmi egyenlőtlenségekig, az egészségi állapottól az időbeosztásig, az anyagi jólét mutatóitól a szubjektív értékekig. Az adattár szerkesztője, Nagy Ildikó alapos munkával készítette el ezt az információ forrást, ami, bízunk benne, sokáig lesz példa a hasonló statisztikai adattárak későbbi előállítóinak és alapvető adatforrás a kutatóknak. A statisztikai adattár összeállításában elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal adatai kaptak helyet, amiért külön köszönetet mondunk a Hivatal vezetésének és azoknak, akik segítséget nyújtottak az adatállományok összeállításában. Az adattár forrása még a TÁRKI adatbankja, amiben a magyar empirikus társadalomkutatás számos fontos adatállománya fellelhető. Az adattár ezekből mutatja be azokat, amiket fontosnak, érdekesnek ítéltünk. A kötet másik fontos információ forrása az a kutatói regiszter, ami szintén Nagy Ildikó munkáját dicséri. A regiszter számos hazai társadalomtudományi kutató fontosabb adatait tartalmazza, azokét is, akik a nők helyzetének kutatásával csak érintőlegesen foglalkoznak. Ez a regiszter remélhetőleg segíti majd a szakmai kommunikációban azokat, akik benne vannak és azokat is, akik nincsenek. A kötet szerkesztői remélik, hogy a társadalomtudománnyal foglalkozó szakemberek, a politikai döntéshozók vagy a szélesebb olvasóközönség egyaránt találnak e könyvben érdeklődésre számon tartó tanulmányt, vagy statisztikai információt. 

A szerkesztők